Magasfényű Bútorlap Árak
A magyarság egyik legfontosabb pünkösdi hagyománya a csíksomlyói búcsú, a székelyek nagy ünnepe, melyre évente több százezer hívő zarándokol el a világ minden tájáról. A körmenet története 1567-re nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a székely katolikusokat az unitárius hitre áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban legyőzték a fejedelem seregét és megőrizték ősi katolikus hitüket. Ennek emlékére tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét, ahol a hívek Máriához imádkoznak, sokan nyírfaággal a kezükben, mely a Szűzanya szimbóluma.
A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével és az ún. rózsacsodával. – Irod. Szendrey Zsigmond: A tavasz, nyár és ősz ünnepkörének szokásai és hiedelmei (Ethn., 1941); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd (Bp., 1973); Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Bp., 1974); Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak szerkezeti elemzése (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1977). Pünkösdi lovaglás (Ecsény, Somogy m., 19. vége) "Májusi kalinkózás", pünkösdi csónakázás (Báta, Tolna m., 1930-as évek) Pünkösdi leányevező és lapátjának faragott díszítése. A virágbokor alján két hal (Szeremle, Bács-Kiskun m., 1870-es évek) Bp. Néprajzi Múzeum Tátrai Zsuzsanna
Qumranban is a sínai szövetségkötésre emlékeztek. Az Újszövetségben a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja (ApCsel 2, 1-13). Az Úr Jézus mennybemenetele előtt (ami 40 nappal a föltámadása után történt) megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó igéretét: "megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig" (ApCsel 1, 8). A várakozás és készülődés napjaiban (ez volt az első kilenced) a 11 apostol és a tanítványok "egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt" (1, 14), s a közel 120 fős közösségben megválasztották Júdás utódját, Mátyást (1, 15-26). A liturgiában a húsvét beteljesedésének ünnepe. Mozgó ünnep, a húsvét dátumától függően V. 10-VI. 13 között. Az ősegyházban a pünkösd néha az 50 napos időszakot jelentette, mely Szent Ambrus szerint olyan, mint egyetlen vasárnap, s úgy kell ünnepelni, mint a húsvétot.
– A Szentlélek szó helyett némelyek szívesebben használnának olyan magyar szót, amely a szél szóból ered. Van, aki Isten Szellemének fordítaná a görög pneumát. De ez a szellem szó a nyelvújító Kazinczy alkotása, nincs olyan gazdag akusztikája, mint a léleknek. Egy kicsit még ma is mesterségesnek érezzük. Gondoljuk csak meg, mennyivel többet ér a lelkes szó a szellemesnél, mennyivel súlyosabb a lelketlen a szellemtelennél! – Ami a keresztény szóhasználatot illeti, érdemes jobban odafigyelnünk arra, hogy szóösszetételekben, képzővel ellátott formában mikor utal a lélek szó az emberi lélekre, mikor az Isten Lelkére, a Szentlélekre. A papokat nem azért nevezzük lelkiatyáknak, mert a lelkünket gondozzák, hanem mert a Szentlélek küldöttei. A lelkigyakorlat nem onnan kapta a nevét, hogy ott a lelkünket gyakorlatoztatnánk, hanem onnan, hogy ott a Szentlélek "gyakorlatoztat" minket. Ha ezeket tudatosítjuk magunkban, többször rágondolhatnánk a Szentlélek sokféle működésére, amellyel egész életünket átszövi.
Ilyenkor tuskókat cipeltek, karikákat dobáltak. Ezen a napon választják ki azt a legényt, aki a későbbiekben a többiek vezetőjévé válik. A vezető a választás után esküvőkre, mulatságra, ünnepekre is meghívást kap, ezen felül minden kocsmában ingyen ihat. A pünkösdi királyság 1 hétig, de 1 évig is tarthat. Ezen a napon azokat a legényeket is felavatják, akik nagykorúak lettek és már udvarolhatnak a lányoknak és innentől kezdve járhatnak kocsmába is. A tavaszköszöntés hagyománya a villám elleni védekezésről szól. Hajnalban a házak kerítéslécei közé vagy az ablakokba tettek különböző virágokat vagy zöld ágakat, amelyek megakadályozzák, hogy a villám belecsapjon a házba. A pünkösdi királynéjárás a lányokról szól. Összesen 5 lány vonul végig a falun, ebből egy az, akit a másik 4 kísér. Menet közben különféle dalokat énekelnek és jókívánságokat mondanak. A kísért lány feje fölé kendőt feszítettek és minden udvaron megállnak vele. A többi lány körbejárja a királynét és termékenységvarázsló mondókákat mondanak.
Nem figyeltek rá, ott maradt a bot ugyanazzal a felirattal: Ez a ti mesteretek... Tanulság: Ügyeljünk arra, hogy a Lélek szerepét ne vegye át bot a keresztény iskolában, családban, gyülekezetben. Lattaquié Ignatiosz metropolita imája Szentlélek nélkül távoli az Isten, az Evangélium holt betű, az Egyház egyszerű szervezet, a tekintély uralkodás, a misszió propaganda, az istentisztelet emlékek fölidézése, és a keresztény cselekvés rabszolgamorál. De őbenne: a kozmosz fölemelkedik és nyögve szüli az Országot, a feltámadott Krisztus itt van, az Evangélium életerő, az Egyház szentháromságos közösség, a tekintély szabadító szolgálat, a misszió pünkösd, a liturgia emlék és elővételezés, az emberi cselekvés megistenült.
Ez nevezetessé tétetett osztán, midőn a Szentlélek az apostolokra elküldetett. Nemcsak azt az ötvenedik napot tartották pedig innepnek, hanem az egész ötven napokat, amelyeken nem böjtöltek, térdet nem hajtottak, hanem fennállva könyörgöttenek, szent énekléssel töltötték idejeket, kivált a halléluját mindenütt énekelték, amelyet a negyven napi böjt idején nem cselekedtek. Szent Ambrus így szól: az Úr rendelte, hogy a negyven napokon szomorkodjunk, az ötven napokon pedig örvendjünk. Erre az örvendezésre emlékeztet az ország egyes vidékein a húsvét és pünkösd közötti időszaknak zöldfarsang, bárányfarsang elnevezése is. A liturgiatörténetből tudjuk, hogy a középkorban a szél zúgását, amely a Szentlélek eljövetelét megelőzte, úgy akarták utánozni, hogy a nagymise szekvenciája: veni Sancte Spiritus… előtt kürtöket és harsonákat szólaltattak meg. A tüzes nyelveket helyenként égő kócokkal jelképezték, amelyeket a templom padlásáról a hívek közé dobáltak. E veszélyes szokást sok helyen rózsának és a felhőt jelképező, természetesen szenteletlen ostyának hullatásával cserélték föl.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024