Magasfényű Bútorlap Árak
Felületét jéghideg, kb. 2, 5 láb mélységű folyó víz borítja be. Az 500 öl hosszú barlang barnásfekete márványból áll. A barlangban föld alatt lévő, magas utak, tág termek, rémisztő örvények, melyekbe hangosan rohannak a patakok, és magas tornyokként felmeredő sziklahasábok vannak. A Hölbling Miksa által írt és 1845-ben kiadott, Baranya vármegyének orvosi helyirata című könyv szerint Baranya vármegye legnevezetesebb barlangja az abaligeti barlang, mely a mecseki hegylánc É-i oldalában, Pécstől 1⅔ mérföldre található. A barlang 500 öl hosszú. Kölesy Vince Károly a Tudományos Gyűjteményben ismertette részletesen. Különös az, hogy a mánfai barlangból és az abaligeti barlangból is sebes patak tör elő. A Fényes Elek által írt, 1851-ben megjelent, Magyarország geographiai szótára című műben az olvasható, hogy Abaliget a barlangja miatt nevezetes. A barlangból friss víz folyik ki. A barlangot 45 perc alatt lehet végigjárni. A barlang végén egy ismeretlen méretű tó van. A kősziklából álló barlangnak paplyuk a neve.
A halott mellett van egy asztal, mely előtt egy másik halott ember ül. Az ülő ember fejét kezébe hajtva, szemét pedig mereven egy nyitott könyvre szegezve, abban a csodálatos fű képét nézi. Ez a halott régen szerencsés volt, mert a koporsóban fekvő, kincset elrejtőtől megkapta a csodafű leírását, azt gyorsan lerajzolta, de annak keresése közben annyira elmélyült az elmélkedésbe, hogy abba belehalt. Régóta meg van kövesedve mindkét halott. Ebbe, a félelmetes járatba nyíló bejáratot két kutya védi. A mondát egy nagyon komoly és fontoskodó arcú pásztor mondta el Grünhold Adolfnak. Az Abaligeti-barlang bejáratánál lévő fogadóépület (jegypénztár) Az 1941-ben kiadott Magyar turista lexikonban külön szócikke van a barlangnak. A kiadvány szerint az Abaligeti cseppkőbarlang (Paplika) Baranya vármegyében, Abaliget határában, a Mecsek hegység ÉNy-i peremén található Bodó-hegy lábánál, 219, 5 m tszf. magasságban helyezkedik el. A barlangnak 2 m magas, kb. 2 m széles, É-ra néző bejárata van. Föld alatti vízgyűjtőrendszere van a barlangnak.
A 2009. évi Karszt és Barlang szerint 2008-ban a barlangot 67 224-en nézték meg. A 2010. évi Karszt és Barlangban meg van említve, hogy 2009-ben a barlangot 60 932 fő tekintette meg. A 2011. évi Karszt és Barlangban szó van arról, hogy 2010-ben a barlangot 50 000 fő, 2011-ben pedig 52 123 fő látogatta meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11. ) VM rendelete szerint az Abaligeti-barlang (Mecsek hegység, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. ) BM rendelete szerint a Baranya megyei, abaligeti, 4120-1 barlangkataszteri számú és 20055 lelőhely-azonosítójú Abaligeti-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. A 2012–2014. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy az idegenforgalmi célra hasznosított Abaligeti-barlangot 2012-ben 43 254 fő, 2013-ban 40 596 fő, 2014-ben 43 303 fő látogatta meg.
A Bagolyvárat elhagyva egymásután következnek a Korona, Függőhíd, Ég csatornái, Elly pihenője és a Kálvária nevű (ezeket a neveket a játékos képzelet miatt kapták), egyrészt eróziós eredetű képződmények, másrészt cseppkőképződmények, de ezek csak romjai az eredeti alkotásoknak. Tovább haladva felkelti a figyelmet egy magasba nyúló, ferde dőlésű kürtő, a Pisai torony, melynek a későbbi feltáró munkáknál fontos szerepe lesz. A toronnyal szemben az első földomlás figyelhető meg, melynek határozottan megállapítható nyoma a felszínen lévő töbör. Az ezután következő szakasz kisebb-nagyobb kamrákból és az azokat összekötő keskeny, de 15–20 m magas hasadékokból áll. Az Abaligeti-barlangnak ezen a részén kívül a Földön kevés olyan, eróziós eredetű barlangrész van, melyben láthatók a kimosások ennyire jellegzetes és szép példái. Az Abaligeti-barlang bejáratának környéke Barlangtani szempontból nem kevésbé érdekes a következő két nagy kamraszerűség: a Karthagó romjai és a Könyvtár nevű termek, mert az utóbbi mennyezetéről levált sziklatömbök nyomai azt sejtetik, hogy fent van egy másik üreghálózat.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024