Magasfényű Bútorlap Árak
Az idei orvosi Nobel-díjat is egy immunológiai onkoterápiában áttörést hozó kutatásért adták. A kemoterápia elérte a határait, nem fejlődik tovább. Az immunterápia segítségével viszont fel lehet számolni a daganatot. Tavaly korszakalkotó felfedezések születtek e téren. Tímár József rákkutató, a Semmelweis Egyetem tanára válaszol a kérdé úgy tartják, hogy a rák nagyrészt örökletes betegség, valamiféle genetikai fá csupán tíz, legfeljebb tizenöt százalékban okolható érte az öröklődés. És olyankor sem a rákot örököljük, legfeljebb azt a hajlamot, hogy milyen típusú genetikai hibák halmozódhatnak, vagyis a rendszer melyik eleme sérülé a rák végül is genetikai eredetű, nem? Igen, amennyiben génhibák miatt jön létre, ám ezeket a hibákat az életünk során szerezzük. A folyamat elkezdődhet akár az anyaméhben is, hiszen a magzat az édesanyja életmódját éndszeresen hallunk arról, hogy karnyújtásra vagyunk a rákot végleg legyőző csodaszertől. Tényleg? A rák kezelésében vannak sikertörténetek és sikertelenségtörténetek.
A lényege, hogy a daganat sejt által termelt, az immunrendszert gátló anyagot közömbösítsük az általunk beadott gyógyszerrel (terápiás szer), így aktiválva az immunrendszert. Az még nem egészen tisztázott, hogy pontosan milyen mechanizmussal gyógyítja az immunterápia a rákot, azonban elméletek már vannak arról, hogyan működhet: leállítja vagy lassítja a rákos sejtek növekedését, segíti az immunrendszert abban, hogy elpusztítsa a rákos sejteket, megállítja a rák terjedését a szervezetben. Sokfajta immunterápia létezik, néhány ezek közül: monoklonális antitest terápia, nem specifikus immunterápiák, rák vakcinák, onkovírus terápia. A jövő az immunterápiáé, folyamatosan zajlanak kutatások, fejlesztik azokat a gyógyszereket, amelyek hatásosak lehetnek a ráksejtek ellen. Persze önmagában véve ez sem biztosít minden páciensnél teljes gyógyulást, viszont nagyobb eséllyel kezelhető általa a betegség. © 2016 - 2022 Kelemen János Alapítvány
Mi az immunrendszer? Szervezetünk védekező rendszere, megvéd a kórokozóktól, de saját sejtjeinket is elpusztítja, ha azok potenciálisan veszélyt jelenthetnek az egészségünkre. Az immunrendszer specifikus sejtjei a lymphocyták, melyek a T és B sejtek. A rák elleni védekezésben ezek játsszák a kulcsszerepet. Ezen sejtek rendelkeznek olyan receptorokkal, amelyek képesek felismerni a daganatos sejtek felszínén rögzített egyedi, csak az adott sejtre jellemző molekulákat, a sejtspecifikus antigéneket. Ha a lymphocyták ezeket észlelik, elpusztítják a daganatos sejtet. Ami megnehezíti a rendszer működését, hogy a tumorsejtek képesek a T és B sejtek blokkolására, azaz úgymond "elbújnak" az immunrendszer elől. Ez a rejtőzködés, láthatatlanná válás oda vezet, hogy z immunrendszer eltűri daganatsejteket, amely végül engedi azok korlátlan osztódását. Terápiás lehetőségek A klasszikus, eddig ismert kemoterápiás szerek az osztódó sejtekre hatnak, így akadályozzák, lassítják a daganat növekedését, elpusztítják azt.
A krioablációt a jóindulatú daganatok gyógyításában már néhány éve használják, ám a rosszindulatú daganatok terápiájában hazánkban először alkalmazták. A központi idegrendszeri daganatok kivételével szinte minden tumor – többek között tüdő-, csont-, máj-, mellékvese-, vese- és prosztatadaganat – kezelhető krioablációval. A terápia alkalmazásáról személyre szabottan az intervenciós radiológus hoz döntést többek között a tumor elhelyezkedése alapján. A beavatkozás egyik nagy előnye, hogy kisebb a műtéti terhelés, hiszen a nagy onkológiai műtétekkel szemben ez helyi érzéstelenítésben végezhető, a daganatkezeléshez nem szükséges altatás, ugyanis a fagyasztásnak önmagában is érzéstelenítő hatása van. Így idősek, tüdőbetegek, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, illetve más ok miatt nem altatható betegek számára is elérhető a beavatkozás egyedi méltányosság alapján társadalombiztosítási finanszírozással – ismerteti a szakember. A címlapkép forrása: Getty Images
A kemoterápia elérte a határait, nem fejlődik tovább. Az immunterápia segítségével viszont fel lehet számolni a daganatot. Tavaly korszakalkotó felfedezések születtek e téren. Tímár József rákkutató, a Semmelweis Egyetem tanára válaszolt a kérdéseinkre. Sokan úgy tartják, hogy a rák nagyrészt örökletes betegség, valamiféle genetikai fátum. Pedig csupán tíz, legfeljebb tizenöt százalékban okolható érte az öröklődés. És olyankor sem a rákot örököljük, legfeljebb azt a hajlamot, hogy milyen típusú genetikai hibák halmozódhatnak, vagyis a rendszer melyik eleme sérülékeny. De a rák végül is genetikai eredetű, nem? Igen, amennyiben génhibák miatt jön létre, ám ezeket a hibákat az életünk során szerezzük. A folyamat elkezdődhet akár az anyaméhben is, hiszen a magzat az édesanyja életmódját éli. Az egészséges életmóddal tudjuk leginkább felvenni a harcot a rák ellen? Az egészséges életmód sokat segít, de nem változtatja meg a környezetünket. A városok légszennyezettségi mutatói nem javulnak attól, ha nem dohányzunk, eleget mozgunk, jól alszunk és egészségesen táplálkozunk.
Fronthatás: Nincs front Maximum: +20, +23 °C Minimum: +4, +11 °C Reggelre ismét ködfoltok képződnek, ezután a fátyolfelhők mellett szűrt napsütés várható. Estig csapadék nem lesz. Mérsékelt délies szél mellett 20, 23 fokos maximumhőmérsékletekre számíthatunk. Szombaton napközben még frontmentes marad az idő, este érkezik a hidegfront. Sokaknál jelentkezhet migrén és koncentrálási panaszok, emellett ingadozhat a vérnyomás is. Este már a görcsös panaszok kezdenek előtérbe kerülni, romlik a frontérzékenyek állapota. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját a frontérzékenység kezeléséről! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed. Egészséget befolyásoló hatások:
A precíziós gyógyászat ígérete, hogy a jövőben ezekre a kérdésekre választ kaphatunk és így könnyebben gyógyíthatóvá válik a rák. Hogyan tárható fel egy adott daganat genetikai háttere? – A tumordiagnosztika jelentősége A rák tehát egy genetikai betegség, így a DNS-ben történt elváltozások (mutációk) okozzák, leginkább azok, amelyek a sejtek növekedését és osztódását szabályozzák. Ezek a mutációk örökölhetők is, de leggyakrabban véletlenszerűen keletkeznek az ember élete során, egyrészt a sejtosztódás közben, másrészt a DNS-t károsító karcinogének hatására. Genetikai szempontból minden daganat egyedi, a DNS szekvenálás ezeket az egyedi jellemzőket hivatott feltárni. A célzott terápiák nagyrésze csak akkor hatásos, ha a beteg daganatsejtjei egy speciális mutációt hordoznak. Ezek a mutációk sok esetben arra késztetik a sejteket, hogy kontroll nélkül növekedjenek. Ilyenek az EGFR gén mutációi is, amelyek gyakran megtalálhatók tüdőrákos betegek sejtjeiben, és ezeket gyors osztódásra késztetik.
Ez okozza, hogy hasonló morfológiájú daganatok teljesen eltérően reagálnak a kemoterápiás vagy radioterápiás kezelésre, illetve hogy ugyanabban a daganattípusban ugyanaz a kezelés nem hatékony minden beteg számára. A precíziós medicinában rejlő lehetőségek A személyre szabott gyógyászat célkitűzése, hogy megfelelő genetikai tesztek eredménye alapján lehetővé váljék egy adott beteg számára, hogy daganatára specifikusan ható készítménnyel kezelhessék, és így megóvják az összes többi olyan kezeléstől, ami nem elég hatékony, illetve nem kívánatos mellékhatásokkal jelentősen rontja a beteg életminőségét. A jelenlegi standard daganatterápiák általában a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia különböző kombinációiból állnak. A preciziós medicina viszont a daganat genetikai jellemzőit felhasználva segít eldönteni, hogy melyik kezelés működhet a leghatékonyabban a vizsgált betegnél. Manapság már számos ilyen célzott gyógyszer elérhető, amelyet az Amerikai és az Európai Gyógyszerügynökségek (FDA, EMA) engedélyeztek.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024