Magasfényű Bútorlap Árak
Ez az oka annak, hogy a könnyen pusztuló homokos üledékekből bizarr sziklaszobrokként formálódtak ki a jobban cementált egységek. A borókákkal tarkított sziklaformák a geopark különleges földtudományi értékei, amelyeket ennek ellenére nagyon kevesen ismernek. Az itt feltáruló formák "testvérei" Salgótarjántól nem messze, Istenmezeje, Nemti és Pétervására térségében fordulnak elő szép számban. Terény után Szandaváralján bélyegezhetünk, s hamarosan kemény kaptató vár ránk a középkori várrommal koronázott szandai Várhegyre. Itt, és a szomszédos Péter-hegyen a kúpok anyagát alkotó kemény andezit szubvulkáni mélységben megszilárdult, és a bányászat által kihámozott oszlopos elválású feltárásait tanulmányozhatjuk. A Naszály, mint kakukktojás a Cserhátban A "kétágú" Szanda meghódítása után Becske, Kétbodony, Romhány, Alsó-, majd Felsőpetény következik (sehol se felejtsünk el bélyegezni). A folyóteraszokkal kísért Galgától nyugatra már eltűnnek a tájat uraló magmás masszívumok, és az üledékes kőzetek válnak meghatározóvá.
Ezt a kódot a sziklaszirt peremén álló fakereszttől 6-8 méterre egy idősebb fán kell keresnünk. A szarvas-hegyi kódot már nehezebb lesz megtalálnunk, ugyanis erre a magaslatra nem vezet jelzett út. Megtalálásához érdemes GPS-t használni, de a gyakorlott térképolvasóknak e nélkül is könnyen fog menni. 5 / 10Fotó: Gulyás Attila Kilátás a Látó-hegyről Vácra és a kanyargó Dunára Mielőtt a kék háromszögön visszatérnénk a kék sávra, a leágazás előtt kb. 100 m-rel forduljunk nyugatra egy szekérúton. Ezen pár száz métert megtéve, a második kereszteződésnél jobb fordulva érjük el a Szarvas-hegyet. A kód nem pont a térképen jelölt csúcsnál, hanem a szomszédos kis dombon található egy fán. Érdemes a kódgyűjtögetés mellett a Naszállyal közelebbről is megismerkedni. Hangulatos pihenőhelyeket, barlangokat és fantasztikus sziklaképződményeket fedezhetünk fel itt, továbbá végigjárhatjuk a hegyoldalba vezető Gyadai-tanösvényt. Hollókő közelébenKi ne hallott volna az UNESCO-világörökség részét képző palóc faluról, a hagyományait példásan őrző Hollókőről.
A felső résznek a maihoz hasonló viszonyokra utaló, főként erdei fajokból áll a faunája, amelynek kora holocén, mégpedig valószínűleg fiatalabb holocén. Az alsó rész glaciális klímát mutató faunája a felső pleisztocén Würm szakaszának felső részébe tartozik. Előkerült belőle gyepi béka, sarki hófajd, alpesi hófajd, szibériai pocok, szibériai örvöslemming és egy Rangifer faj maradványa. A talált Unio fajt valószínűleg az ember hozta ide, mert a környéken nincs olyan hely, ahol ez a kagyló megélhet. A Függő-kői-völgy jellegzetes, körülbelül 10–12 méter magas, aláhajló, andezittufa és agglomerátum szikláiról, a Függő-kőről kapta nevét. 1979-ben volt először Függő-kői-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Függői-kői-barlang (Kordos 1978), Mátraszöllősi-kőfülke (Kordos 1984), Mátraszöllősi-sziklaüreg (Jánossy 1983), Mátraszőlősi Függőkő-barlang (Eszterhás 1989), Mátraszőlősi Függőkői-barlang (Eszterhás 1988), Mátraszőlősi-kőfülke (Eszterhás 1989), Mátraszőlősi kőfülke (Jánossy, Kordos, Krolopp 1983) és Mátraszőlősi-sziklaüreg (Eszterhás 1989) neveken is.
A napsütéses órák száma meglehetősen alacsony, 1900-1950 óra/év. Ez a csapadékos és hűvös Alpokalja értékeivel azonos. Ennek megfelelően az évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. Salgótarján tágabb környezetében 9 C° körüli ez az érték, míg a délebbi fekvésű Cserhátalján vagy a Nógrádi-medencében már megközelíti a 10 C°-ot. A magasan fekvő területeken, 600 méter környékén, például a Karancson vagy a Tepke-csoporton már csak 6-8 C°. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet -2 C° és -3° között változik. A júliusi középhőmérséklet 19 C°. Fagyok már október közepétől lehetségesek, a fagymentes napok száma mindössze 170-180 nap. Ebben fontos szerepet játszik a terület ködhajlama. Ez annak köszönhető, hogy a táj az uralkodó nyugati légmozgás szélárnyékában fekszik, illetve a domborzati adottságok és a gyakran jelentkező őszi-téli fordított légrétegzettségi helyzet, az inverzió is ezt a hatást erősíti. A gyakran tartós ködmezők, jól kumulálják a bezárt hideg, fagyos levegőt, és hatást gyakorolnak az évi középhőmérséklet, a felhőzöttség és napsütéses órák értékeire is.
A hegység keleti oldalán a 81-es fővonal tölt be nagy jelentőséget. Nincs közvetlen kelet-nyugati összeköttetése a Cserhátot átszelő más vasútvonalakkal, így Nógrád megye kelet-nyugati irányú átszelése vasúttal máig sem lehetséges. A dombos jelleg miatt a vidék kiválóan alkalmas túrázásra, kirándulásra. A területen az Országos Kéktúra is áthalad. [8] TelepülésekSzerkesztés Települések[1] A Cserhát a művészetekbenSzerkesztés "Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám. " (Mikszáth Kálmán) JegyzetekSzerkesztés↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Kiss Gábor, Baráz Csaba, Katarina Gaálová, Judik Béla. A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, Nógrád és Gömör határán, 1. átd. kiadás, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) (2007). ISBN 9789638728920 ↑ a b c d A Cserhát jellemzői (magyar nyelven)., 2002. november 16.
Írta: Optika
A csúcskőhöz közel egy fán kell keresni a kódot, de ha esetleg nem találnánk, fotóval is igazolhatjuk, hogy itt jártunk. Ha továbbhaladunk a kéken kisvártatva elérjük a látványos Násznép-barlanghoz vezető ösvényt (ide is megéri lekanyarodni), majd néhány száz métert követően felérünk a Naszály tetejére, ahol egy rossz állapotú geodéziai mérőtorony hatalmas betonhengere á ajánlott felmenni rá, tetejéről a megnőtt fák miatt egyébként is korlátozott a kilátás. Tervek már léteznek a tornyot szabadon látogatható és biztonságos kilátóvá alakítására, de egyelőre innen még nem élvezhetjük a visegrádi hegyek és a Börzsöny vonulatával megrajzolt Dunakanyar pazar látképét. A kódot a torony bejárattal szemközti falára festették (kívülről). 4 / 10Fotó: Gulyás Attila Háborítatlan táj az OKT Felsőtold és Hollókő közötti szakaszán Csodás panoráma a Látó-hegyrőlAlighanem a Naszály egyik legszebb kilátópontja az 534 méter magas Látó-hegy sziklás orma, ahová a kék háromszögjelzések vezetnek fel. Nevét nem véletlenül kapta: a természetes kilátóhely valóban páratlan panorámát kínál Vác és a Duna felé, háttérben a Visegrádi-hegységgel.
Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Bizonyítottan gyógyhatású forrásvíz a Sóshartyánban feltörő jódos víz. A források vizeit elvezető patakok egy része az Ipolyon keresztül a Dunába ömlik, míg másik részük a Zagyván keresztül a Tiszába. A Cserhát legfontosabb folyója az 59 km hosszú Galga. Vizét kis erek táplálják, a megyét Galgagutától délre elhagyva a Zagyvába ömlik. A Szomor-, a Bujáki-, a Bér-, és a Vanyarci-patak szintén a 180 km hosszú Zagyvába torkollik. Az Ipolyba ömlik a Ménes-patak, a Csitári-patak, a Fekete-víz (mely magába gyűjti a Közép-Cserhát vizeit: a Szanda-patakot, a Malom-árkot, a Sárdi- és Nagy-patakot), a Lókos-patak és a Lóci-patak (ebbe torkollik a Hollókői-, az Aszú-, a Sipek-, a Dobordali-, a Farkasvölgyi-, a Petényi-, a Pusztaszántói-, a Tereskei-ág és a Varsány-patak).
Csakhogy ez így nem teljesen igaz. Legmagasabb csúcsa a Szár hegy a maga 520 méterével. a tetőtől talpig felújított Sas-bérci kilátót az azonos nevű, 469 méteres hegy tetején. A hadmérnök ezredes méréseit 1852-ben fejezte be és ekkor derült ki az is, hogy az angolok által Peak XV néven ismert Csomolungma a világ legmagasabb csúcsa. A szlovák-magyar határtól délre, a Bódva és a Hernád között, a Sajóig húzódó területen fekszik. Kékestető 1. 014 m. Pezsgő-kő 971 m. Galyatető 965 m. A legmagasabban fekvő település címmel a Heves megyei Mátraszentimre büszkélkedhet. Az útvonal Magyarország területén található. Legmagasabb pontja a Lotus-csúcs, mely 1864 m magas. 1948-ban nyerte el mai közigazgatási határait hat szomszédos település összevonásával. A Cserhát-hegység déli lábainál elterülő Bér község Nógrád megye egyik gyöngyszeme. A Cserhát az Északi-középhegység része, északon az Ipoly, keleten a Zagyva, délen az Alföld, nyugaton a Börzsöny határolja. Erősen felszabdalt, dombsági jellegű rész az Északi-Cserhát (Kopasz-Cserhát).
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024