Magasfényű Bútorlap Árak
Gotland-vizsgálatba bekapcsolódva az általam tervezett és vezetett kutatás során több érdekes, új eredményre jutottunk. Több mint 25 éve rendszeres szakmai kapcsolatban vagyok Prof. Hagop Akiskal (San Diego, USA), 10 éve pedig Prof. John Mann és Herbert Hendin kollégákkal (Columbia Egyetem ill. American Foundation for Suicide Prevention, New York, USA) valamint Prof. Louis Appleby (Manchester, UK) munkacsoportjával, akikkel közösen a depressziós ill. hangulati betegségek és a szuicidium klinikai és pszichoszociális vonatkozásait kutatjuk jelenleg is folyamatban lévő közös vizsgálataink során. Az utóbbi 3 évben, ez a nemzetközi együttműködés Prof. Giulio Perugi (Pisa, Olaszország) és Dr. Franco Benazzi (Forli, Olaszország), valamint Prof. Jules Angst (Zürich, Svájc) és Dr. Elie Hantouche (Párizs, Franciaország) kollégákkal is kiegészült.
Emellett rengeteg tájékoztató prevenciós szűrőprogram kellene. – A gyógyszerek boszorkánykonyhája – mondják a kétkedők és az ellenzők. Mit lehet ezzel kezdeni? – Igen, ez egy érdekes téma. Nem olyan rosszak ezek a készítmények, mint amilyeneknek mondják őket. Az a bosszantó, hogy ha az ember bekapcsolja a tévét, és minden második hirdetés gyógyszerreklám, az nem probléma. De ha a pszichiátriai orvosságok kerülnek szóba, akkor jaj, nem szedem, nem vagyok dilis, nem akarok rákattanni. Mindig elmondom, ez mindig nagyon sokat számít, hogy vannak gyógyszerek, amelyek okozhatnak rászokást, de nagyon sok nem, és hogy ezek segítenek, nem kell félni tőlük. Tehát azt látom, hogy a tájékoztatás nagyon sokat segít. Azt vallom: a pszichiátria által használt készítmények nem ördögtől valók, ahogy sokan próbálják beállítani őket. – Egy világszerte ismert, több mint jó nevű pszichiáter lányaként lépett erre a pályára. Előnyét vagy hátrányát érzi-e inkább? – Mindig nagyon szorgalmas és jó tanuló voltam.
A 2007-es egészségügyi reform szétzilálta a pszichiátriai fekvő- és járóbeteg ellátást, és ezzel egyidejűleg a szuicid ráta kedvező iránya is megtört. A szerzők az Állami Számvevőszék jelentése alapján elemzik a hibás egészségpolitikai döntés káros következményeit, valamint megfogalmazzák a legfontosabb teendőeket az öngyilkosság megelőzésére vonatkozóan. Depression and suicide, as public health problems. The unexpected health-care reform, introduced in 2007, destroyed the inpatient and outpatient psychiatric services and the decreasing tendency of national suicide rate stopped. Based on the report of the State Audit Office, the authors analyse the consequences of the fault political verdict and recommend the most important tasks for suicide prevention. szándék fordulnak elő (BNO-10 [1], DSM-5 [2]). A depresszió kialakulásában genetikai, neurobiológiai és pszichológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak, ennek megfelelően a terápia is komplex. Az enyhébb esetekben elegendő lehet kizárólag pszichoterápia, a közepes és súlyos depresszióban azonban nélkülözhetetlen az antidepresszív farmakoterápia [3].
Az új miniszter 2011-ben a hiányszakmák között a pszichiátriát is nevesítette, majd egy év múlva már a gyermekés ifjúságpszichiátriát is. A rezidensek támogatásával a személyi feltételek javítását ösztönözték, és 2010 után a hazánkban dolgozó pszichiáterek száma is növekedésnek indult. Egy kormányrendelet alapján a hiányszakmát választó pályakezdők munkabéren felüli támogatásban részesülnek. A 2007-es reformból adódó kezdeti kaotikus állapotok, amelyek a területi átrendeződés, a beutalási rend, a betegutak változásából adódtak, lassan rendeződtek. Újból emelkedni kezdett az antidepresszívumok forgalma, 2011-től stabillá vált a pszichiátriai gondozók finanszírozása a homogén gondozási kódok (HGK) bevezetésével, megszűnt a létbizonytalanságuk, és 2012-ben megindult az új országos intézet (OPAI) szervezése, amely 2013. június 3-án hivatalosan is megkezdte működését a Nyírő Gyula Kórház területén. Ugyanakkor meg kell jegyezni az is, hogy 2010 után nem lett jobb sem a közösségi ellátás, sem a Lelki Elsősegély Telefonszolgálat finanszírozása.
További cikkek az adott lapszámból Szerzők / Intézmények Irodalomjegyzék Szerző Intézmény Szerző: Dr. Németh Attila Intézmény: Országos Pszichiátriai Központ Prof. Rihmer Zoltán Intézmény: Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika [1] BNO-10 – a mentális és viselkedészavarok osztályozása, Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 1994. [2] The Desk Reference to the Diagnostic Criteria from DSM- 5, American Psychiatric Association, Arlington, 3013. [3] Rihmer Z, Makkos Z, Pestality P, Döme P. Antidep - resszívumok, In. : A Pszichiátria Magyar Kézikönyve, 5. átdolgozott, bővített kiadás (Szerk. : Füredi J. és Németh A), Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2015, pp. 38-59. [4] Szádóczky E, Papp Z, Vitrai J és mtsai: A hangulat és szorongásos zavarok előfordulása a felnőtt magyar lakosság körében, Orv Hetil, 2000, 141: 17-22. [5] Gustavsson A, Svensson M, Jacobi F, Allgulander C, Alonso J, Beghi E et al. : CDBE 2010 Study Group. Cost of disorders of the brain in Europe 2010, Eur Neuro - psychopharmacol, 2011, Oct; 21 (10): 718-79. doi: 10.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024