Magasfényű Bútorlap Árak
A szereplők igazán kiválóak... bár néha nevetnem kellett, mert annyira orosz a fejü ne mis lenne baj, de pl. Pilátusnál:DDDDD Egyébként nem rég bukkantam rá egy rádiójátékra, aholis híres magyar színészeink adják hangjukat a karakterekhez(Darvas Iván, Sztankay, Ruttkai, Latinovits, Básti, stb... )-ha nem is olyan jó rendezésű, a színészek mégis nagyot alakítanak!!! 6. Kimikem (2009-10-27 17:35. 01) A könyvet nem pótolhatja semmi. Remekmű. :)) Mikor úgy döntöttem, hogy megnézem a filmsorozatot, így ültem le a tv elé, hogy ne érjen csalódás. Aztán - kellemesen csalódtam a filmben. De, a könyv az igazi! 5. Darmah (2009-10-27 17:25. 56) Valóban a könyv életem egyik nagy élménye, és csatlakozné szerzem meg a filmet... 4. Hgz (2008-10-24 22:30. 50) A könyv hihetetlen nagy alkotás!! Ezért nem néztem meg a filmet. 2. 4D4M (2008-02-24 22:59. 03) Szerintem aki olvasta a könyvet annak nem érdemes megnéznie. Viszont aki nem szeret olvasni, az mindenképpen nézze meg. Kapcsolódó fórumok
(A felirat saját gyártmány, így ha nem teljesen pontos, az egyedül az én saram. ) A rendezés érdekesen játszik a fekete-fehér és a színes felvételek váltogatásával, néha nem egyértelmű logika szerint (bár nagy vonalakban úgy tűnik, azokat a jeleneteket látjuk színesben, amelyekben a mágia uralja a cselekményt; így a film szép lassan kiszínesedik). A fényképezés viszont sajnos meglehetősen középszerű: a kamera statikus, a vágás sokszor hagy maga után kívánnivalót. A film helyenként szinte képregény-szerű, és bár a speciális effektekre iszonyú pénzeket költöttek, ez a végeredményen cseppet sem látszik. A trükkök reménytelenül régimódiak, és a helyenként kifejezetten csúnya blue box technikával készült effektekkel kapcsolatban nehéz eldönteni, hogy tudatos döntés eredményeként kerültek a sorozatba, a groteszk és meseszerű hatás, esetleg a már említett, letűnt világra való emlékezés kedvéért, vagy csak erre futotta a költségvetésből. Ez legfőképpen annak fényében furcsa, hogy a sorozat bemutatása előtt Bortko éppen hogy az effektek minőségéről tett megjegyzéseivel csigázta fel leendő közönségét (egy interjúban egyenesen azt ígérte, a filmes effektek a Harry Potter filmekben látottakat is lepipálják majd).
Luhrmann februárban kezdi forgatni Ausztráliában az Elvis Presley-filmet, a Volt egyszer egy Hllywood sztárjával, Austin Butlerrel és Tom Hanks-szel. (via Könyvesblog, )
Talán Bortko ezzel a technikával akarta hangsúlyozni az elszakadást a hollywoodi szuperprodukciókkal versenyző, és azok szellemiségét leképező orosz blockbusterektől? Az elhatárolódás ugyan egyértelmű, de Bortko sorozatában hiába keressük azt az új, modern ízt, ami ennek a látványos különválásnak igazán értelmet adna: így a sorozat technikai megvalósítása poros, ósdi és a nagyközönség egy része számára valószínűleg unalmas. Néhány jelenet, mint például a vágta a Verébhegyre, egyenesen a Pirx kapitány kalandjait juttatta eszembe, ez pedig általában nem jó jel. A legnagyobb probléma az effektekkel, hogy éppen a mű egyik lényegi elemét, a természetfeletti és a hétköznapi összeolvadását teszik hiteltelenné: nehéz úgy bevonódni a mítoszba, ha a bántóan mesterséges látvány közben folyamatosan kizár és eltávolít. Hasonlóan zavaró volt számomra a zene, ami helyenként szép aláfestést kínál (a Woland termeiben szóló csembaló például kifejezetten találó), máskor viszont a 80-as évek legidegesítőbb popzenéjét idézi, és agyoncsapja az egyébként élvezhető pillanatokat is.
A harmincas évek diszkrét bája A Mester és Margaritát nem lehet nem szeretni, bármilyen feldolgozásban tálalják is az embernek – ez azon kevés művek egyike, amely egyszerűen annyira zseniális, hogy még a legcsapnivalóbb adaptáción is átsüt valami az eredeti fanyar humorából, mély misztikájából és torokszorító szépségéből, talán mert olyan szimbólumokkal operál, amelyek a befogadó lényének egészen mély rétegét szólítják meg. Ebből az utóbbiból két dolog következik: egyrészt az, hogy mindannyiunknak megvan a maga olvasata, a kultuszregény szereplőinek személyre szabott változata, amelyet leginkább magunkénak érzünk, másrészt az, hogy a néző – legyen akár a művet kedvelő átlagember, vagy hozzám hasonló "hardcore" rajongó – a szokásosnál talán nagyobb elvárásokkal fut neki egy ilyen produkciónak. Nem véletlen, hogy A Mester és Margarita megfilmesítése és színpadra állítása közmondásosan lehetetlen vállalkozás, már egyszerűen a cselekmény és a mögötte rejlő gondolati tartalom hihetetlen szövevénye miatt is, és nem is sokan próbálkoztak vele.
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrö kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Kategória: Dráma Fantasztikus Horror Romantikus Szereplők: Mimsy Farmer Margareta Nikolajevna Alain Cuny Profesor Woland & Satana Ugo Tognazzi Nikolaj Afanasijevic Maksudov 'Maestro' Velimir 'Bata' Zivojinovic Korovjev Pavle Vuisic Azazelo Fabijan Sovagovic Berlioz Ljuba Tadic Ponzzije Pilat Tasko Nacic Rimski Danilo 'Bata' Stojkovic Bobov Fahro Konjhodzic n/A Zlatko Madunic Oskar Danilovic Radomir Reljic Isus Hristos Nyikolaj Makszjudov Poncius Pilátus című darabját próbálják, ám a premiert elhalasztják. Az írót gyengéd szálak fűzik Margarita Nyikolajevnához, akinek elmeséli, hogy már többször álmodott a sátánról. Amikor találkozik a fekete mágia professzorával, Wolanddal, már biztos benne, hogy a sátán garázdálkodik Moszkvában. Nyikolaj figyelmezteti erre Margaritát, ő azonban nem hisz neki. Az írót hamarosan elmegyógyintézetbe zárják. Woland professzor pedig megszervezi a Poncius Pilátus bemutatóját.
század egyik legfontosabbnak tartott amerikai regényét, F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby című alkotását is. Mihail Bulgakov, aki eredeti végzettsége szerint orvos volt, manapság már egyértelműen a XX. század legnagyobb szatirikus orosz írójának számít, akinek még maga Joszif Sztálin is segített munkát találni az 1930-as években, és aki súlyos vesebetegségtől haldokolva diktálta le élete művét feleségének 1940-ben. Az immáron 12 éve folyamatosan íródó mű a Mester és Margarita címet kapta, az egyetemes irodalom egyik csúcsalkotása, rendkívül komplex, rétegzett mű, melynek értelmezéséről a mai napig irodalmi szemináriumi viták folynak, és ami szinte észrevétlenül vegyítette magában a romantika, a realizmus és a groteszk stílusjegyeit is. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek
Hírek–2004. november 8. Az oroszországi ortodox egyház tiltakozik Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényének megfilmesítése ellen. Az egyház szerint a regény negatív képet fest az Evangéliumról, és félő, hogy sok hívőt sértene illetve megzavarna hitében. A filmet a múlt hónapban kezdték forgatni a Krím-félszigeten Vlagyimir Bortko rendezésében, aki korábban Bulgakov Kutyaszív című kisregényét is megfilmesítette. A tervek szerint az orosz televízió tízrészes filmsorozatot készít a regénybő ortodox egyház véleménye szerint a film mint olyan nem adekvát műfaj az Evangélium értelmezésére. Az egyház egy magas rangú képviselője, Mihail Dudko atya szerint Bulgakov tagadhatatlanul zseni volt, és nyilvánvalóan nem volt keresztényellenes. Egy film esetében azonban félő, hogy a regény gondolati tartalma primitív vagy leegyszerűsített formában jelentkezik, s ezáltal félreérthető lesz. Dudko atya szerint a regényben szereplő Sátán-figura, Woland által elbeszélt "ötödik evangélium" a Sátánt Jesuánál – Jézusnál – magasabb rendű intellektusnak állítja be, az igazi Jézus alakját pedig egy "pipogya filozófus" helyettesíti.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024