Magasfényű Bútorlap Árak
A helyreállításért felelős testület szombaton közölte, hogy az épületet sikerült megmenteni. 2024-ben nyithatja meg újra kapuit a párizsi Notre Dame-székesegyház, miután a katedrális teljes biztonságossá vált a 850 éves épület nagy részeit elpusztító 2019-es tűzvészt követően. A CNN a konzerválásáért és helyreállításáért felelős köztestület szombati közleményére hivatkozva azt írta, a székesegyház biztonságossá tételét a tervek szerint befejezték. A helyreállítás biztonsági fázisának elemei közé tartozott többek között a katedrális támpilléreinek és oromzatának megerősítése, valamint a megégett állványzat eltávolítása – derül ki a közleményből. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan is kimondhatjuk, a katedrális megmenekült, oszlopai és falai szilárdak – mondta Jean-Louis Georgelin tábornok, a helyreállításért felelős szervezet elnöke, aki hozzátette, folytatódik a tűzvész által elpusztított részek helyreállítása és újjáépítése. A 2024-es újranyitás, amely Georgelin tábornok szerint egész Franciaország győzelme, megfelelne az Emmanuel Macron elnök által tett korábbi ígéretnek, mely szerint a rekonstrukciós munkálatokat öt éven belül befejezik.
Majd csak 1802-re állították helyre, és rehabilitálták, mint értékes, nemzeti műemléket. Ezután itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot és itt tartották Napóleon császárrá koronázását is 1804-ben. (Ez volt az a pillanat, amelyben a csalódott Beethoven összetépte harmadik szimfóniájának címlapját, amelyen előzőleg Napóleonnak ajánlotta a művet, és a név helyébe az annál általánosabb "hősi" jelentésű Eroica szót írta. ) 1831-ben ismét rongálás áldozata lett a székesegyház: a szentélyt és a kincstárat kifosztották. Olykor pedig a legkülönfélébb uralkodók akartak afféle botcsinálta lakberendezőkként nyomot hagyni rajta: volt, aki a pilléreket akarta elfedni, mások hatalmas faliszőnyegeket feszíttettek ki benne, sőt, némelyek barokk szobrokat is elhelyeztek a templomban, amelyek meglehetősen elütöttek annak stílusától. A 18-dik században pedig néhány kanonok fehér üveggel cseréltette le a gyönyörű, színesre festett üvegeket, mondván, hogy több fényre van szükség a templom belsejében. A katedrális hányatott sorsa többeket megrendített, így pl.
Április közepén égett le a párizsi Notre-Dame, azóta sokan, sokféleképpen reagáltak az egész világot megrázó tűzvészre. A legtöbben a veszteség fölött érzett fájdalmukat fejezték ki, milliomosok, egyszerű emberek, sőt még gyerekek is adományokat tettek a katedrális újjáépítése érdekében. De voltak kereskedők, politikusok és bloggerek, akik csak arra láttak alkalmat a tragédiában, hogy saját árujukat, politikai vagy természetvédelmi ideológiáikat reklámozzák. Tulajdonképpen a reakciók érdekesebbek lettek, mint maga a tűzvé tűzvészek vannak és mindig is voltak. A tűz természetes módon hozzátartozik az épületek történetéhez, olyannyira, hogy a bölcs építőmesterek mindig is számításba vették a lehetőségét és védekeztek is ellene. Az évszázadokra szánt épületeket azért emelték kőből, és azért boltozták be őket, hogy a tűz, ha majd kárt is tesz bennük, ne okozzon visszavonhatatlan, teljes pusztulást. És nem csak a tűz ellen védekeztek, hiszen a természet más erői is rongálják azt, amit az ember épít.
Victor Hugo A párizsi Notre Dame címmel hosszú regényt írt a templomról 1831-ben. Az épület eredeti rendjét végül Eugene Viollet-le-Duc építész állította helyre, 1844 és 1864 között. Ő amellett, hogy szakszerűen látott neki a munkának, pontosan tudta, hogy mivel tartozik egy ilyen épületnek, és az anyagok, stílusok és korok tiszteletben tartásával restaurálta az épületet. A Notre Dame azóta is a maga eredeti állapotában várta nemcsak a híveket, hanem minden olyan látogatót, aki tisztában van az ilyen épületek jelentőségével. Az előtte lévő téren ráadásul egy föld alatti múzeum is működik, ahol nemcsak a katedrális különleges kincseit lehet látni, de a Párizsban zajló, egykori életet is megeleveníti egy-egy makett vagy szoboregyüttes. És ha majd ismét helyreállítják a dómot, mindezt egészen biztosan ugyanolyan zavartalanul nézheti meg bárki, ahogyan eddig is tehette. Lévai Júlia
Étkezés a Notre-Dame kilátással: Töltsön el időt egy kényelmes vacsorára a Seine-folyó partján fekvő péniches éttermi hajók egyikégközelítés a Notre-Dame-hez: Vegye a metró Cité-t, Saint-Michel-et, Hôtel de Ville-t, Maubert-Mutualitét, Cluny-La Sorbonne-t vagy Châtelet állomást. A RER megáll a Saint-Michel-Notre-Dame állomáson. A Cité-Palais de Justice vagy a Saint-Michel-Saint-Germain megállójától busszal 21 érkezik a Petit Pont, a Saint-Michel vagy a Notre-Dame-Quai de Montebello megálló. A Batobus az utasokat leereszti a Quai de Montebello-ban, körülbelül 100 méterre a katedrálistól. CímCathédrale Notre-Dame de Paris, 6 Parvis Notre-Dame - Place Jean-Paul II, Párizs de Paris Térkép
"Egy kontinuus civilizáció egy tűzvészben az újjáépítés lehetőségét látja. Ezt a célt persze sokféle módon érheti el, saját karakterének megfelelően. Ugyanúgy a hagyomány és a múlt értékeinek tisztelete nyilvánul meg akkor is, ha egy társadalom a megsérült emlékeit változatlan formában és anyagból építi újjá, mint például az angolok tették az 1984-ben leégett yorki katedrális keresztházának tetőzetével, de akkor is, ha az újjáépítés során az elpusztult régit igyekeznek jobb, modernebb, de az eredetit formailag és funkcionálisan is teljes mértékben helyettesíteni képes újjal pótolni, ahogy a franciák állították helyre beton szerkezetű tetővel az 1919-ben a leégett reimsi katedrális középkori fedélszékét. Vannak azonban a civilizációknak olyan lázas korszakai, amikor az új nemzedékek megtagadják elődeiket. Amikor ahelyett, hogy tanulnának elődeik hibáiból és erényeiből, inkább igyekeznek még emlékeiket is eltüntetni. Amikor a természet és a társadalom pusztításaiban nem az újjászületés lehetőségét, hanem a sors kezét, Isten büntetést látják, és bűnbakokat keresnek.
A felhasznált anyagmennyiség becsléséhez egy újonnan kifejlesztett, röntgenes színképelemzésre volt segítségük, így sikeresen el tudták kerülni a festmények károsodását. A szakembereknek mintegy 550 tonna megrongálódott, labilis állványzattal kellett megküzdeniük. Mivel folyamatos restaurálási munkák is zajlottak a katedrálisban, az állványok nagy része már a tűzvész előtt a helyszínen volt. A hatalmas hő hatására ezek megolvadtak, eltorzultak és beolvadtak az épületbe, ezzel nagy kihívás elé állították a szakértő csapatot. Bár ezekből mintegy 200 tonnányit már sikerült eltávolítani, a csapat továbbra is sokszor bizonytalan körülmények között dolgozik, erős szél esetén pedig elővigyázatosságból el is hagyják a helyszínt. Geológusok Párizs alatti barlangokba ereszkednek, hogy az eredetiekhez leginkább hasonlító mészkövet találjanak. Korábban ugyan voltak olyan elképzelések, hogy a katedrális tetőkertet és egy modern tornyot kap, végül az eredeti állapotában állítják helyre a nevezetes épületet.
Ugyanakkor az a tény, hogy a Notre Dame Katedrális leégett, emlékeztethet bennünket arra, hogy semmilyen fizikai test – és semmilyen vallási épület – nem fog örökké tartani, és hogy Isten Szent Neveinek éneklése a lelkiségnek a párlata ebben a mostani Kali-yugában. Forrás >>
Az erdők és az európai civilizáció, illetve az általa emelt katedrálisok elválaszthatatlanok egymástól: a gótikus katedrálisok Európa erdeinek éppúgy emléket állítanak, amint városainak is. Aki szembeállítja az erdőt, a várost és a katedrálist, az nem ismeri az európai kultúrát. A XII-XV. század között – sokszor a helyükön álló régi templomok köveiből –, több évszázados munkával megalkotott gótikus székesegyházak építését lényegében soha sem fejezték be: építésük azóta is folyamatosan tart. E katedrálisok mindegyikének szerves része ma is az építőműhely, ahol a középkori formákat követve, folyamatosan faragják az elkopó, elmálló kövek, az elkorhadó, vagy netán elhamvadó gerendák pótlásait, hogy a katedrális túlélje az évszázadok múlását. E katedrálisok nem okvetlenül anyagukban számítanak eredetinek, hiszen köveiket, gerendáikat mindig is folyamatosan cserélték, hanem formájukban és szellemükben őrzik az őket létrehozó ősi, de ma is élő kultúra lenyomatát. Ezt a formát és a szellemet kell megőriznie minden olyan restaurálásnak, amelynek célja a katedrálisok, és velük együtt az európai civilizáció életben tartása.
A vasárnapi tömegeket 8: 30-kor, 9: 30-kor, 10 órakor (gregorián tömeg), 11:30, 12:45 és 18:30 között tartják. A Notre-Dame szintén rendszeres házigazdák szerves preambulumbekezdések és egyéb szent zene és klasszikus zenei koncertek mint például a gregorián énekek és a Mozart Requiem. A katedrális híres Cavaillé-Coll orgona Franciaország egyik legnagyobb és legerősebb, 8500 csővel, amely szenzációs hangminőséget kínál. A koncertek ütemezéséhez tekintse meg a Notre-Dame weboldal eseménynaptárát. A Notre-Dame felfedezésének másik érdekes módja a székesegyház élvezete audiovizuális bemutató. Minden szombaton és vasárnap 21: 15-kor a székesegyház lélegzetelállítóan bemutatja a tüll képernyőre vetített képeket, zene kíséretében. A belépés ingyenes. A Notre-Dame székesegyház legjobb kilátásaitA Notre-Dame székesegyház legjobb kilátásaitEnnek a népszerű turisztikai látványosságnak az egyik legszebb kilátása az Ile Saint-Louis környékén található Pont Saint-Louis. Ez a terület csodálatos kilátást nyújt a katedrális keleti végén (hátul) lévő tornyokra és repülő támfalakra.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024