Magasfényű Bútorlap Árak
József Attilánál büdös volt a "kübli": fáradt legyintését most vajh honnét küldi? Balkán lett Budapest, rút és összefirkált, nosztalgiáiddal minek jössz te itt hát? "Magyarnak köpött ki" Földanyánk, a dőre, lettem vón' iraqi? Nem, nem — egyenlőre maradok pesti és budai magyarnak, lelkem sugárzik, mint összelőtt vakablak. V. «Részeg hajó» — így írta Arthur Rimbaud, «bateau ivre», mit hánynak óceáni viharhullámok iszonyú, óriási lökései, s melyet alig tűrt tempó sodor. Józanabb földrész? Oly kevés... Áruval tömve minden hajó gyomra, s mintha a földrész nagy zálogház volna, kezdődik már a téboly-árverés. «Vihar-áldotta tengeri-ocsudásom»1 szerelmes, nagy bánatra gyógyulásom: — Európa részeg! Amerika részeg! A hajó józan. Fáradt tengerészek hozzák a gyilkos hasist, kokaint, a földrész őre oda se kacsint. VI. Mitől viharzik dühödten a légtér, s az ember mért szed örjítő drogot? Mint futbalista ki öngólt rugott, fanyalogsz, mint ki ön-mocskodba léptél. Az atmoszféra és a tengerek miránk figyelve öklendezik vissza mindazt, mit tettünk s mondtunk.
Természetesen az emigrációs tapasztalatok és élmények is meghatározóak ekkor számára, bár legelső versei még Magyarországon keletkeztek. Már ekkor föllelhető költészetében a szatirikus hangvétel. Van verse, amely 1956-nak állít emléket, s ebben természetesen az önéletrajzi háttér is fontos szerepet játszik. Makkai Ádám költészetét kifinomult formakultúra jellemzi, az alkotó képzelet sok sajátossága, nyelvi gazdagsága és leleményessége. Műveinek világa mögött ott húzódik erős istenhite, és az ezzel összefüggő bizonyosság. Ahogyan Neményi László jellemezte a Jézus és a démonok imája című válogatott Makkai-kötet (Tinta Kiadó, 2005) záró tanulmányában: "Tekintélyromboló forradalmiság és hagyománytisztelet Makkai Ádám költészetében…" Ezt megelőzően már 1991-ben megjelent egy kötet összegyűjtött verseiből Jupiter szeme címmel (Héttorony, Budapest). Költészetével és magatartásával kapcsolatban gyakran használják a "kozmopolita" minősítést, de azt is hozzáteszik, hogy ezzel együtt jellemzői közé tartozik az is, hogy magyarságát mélyen átéli.
A Forum Linguisticum folyóiratnak is alapítója, kultúrtörténeti jelentőségű műve az angol nyelvű magyar költői antológia. 1965-ben írott disszertációja az angol nyelv idiómaszerkezetéről 1972-ben könyv alakban is megjelent a hágai Mouton kiadónál. 1995-ben Chicagóban alapította meg az Atlantis-Centaur kiadót. Metafizikába hajló, ironikus verseket írt. Fontosabb kötetei: Szomj és ecset (1966), K=13 (1970), Jupiter szeme (1991), Cantio Nocturna Peregrini Aviumque (1996), Úristen! Engedj meghalni! (2002), Az erő (2003), Jézus és a démonok imája (2005). A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából (2002). Cantio Nocturna Peregrini Aviumque című műve - amely a magyar állam támogatásával szerepelt az 1999-es frankfurti vásáron - nyolc nyelven egyenként 12 variációt tartalmaz Goethe A vándor éji dala című költeményéhez csatolt Egy hasonló című versére. Budapesten 2002-ben mutatták be A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel ezeroldalas versantológiáját, amelyet tankönyvnek is ajánlottak, mivel a költők rövid életrajza is megtalálható a versgyűjteményben.
Nyelvészszövetséget, Forum Linguisticum néven folyóiratot, valamint Atlantis-Centaur néven kiadót is alapított. Doktori disszertációja az angol nyelv idiómaszerkezetéről könyv alakban is megjelent a hágai Mouton kiadónál. Metafizikába hajló, ironikus verseket írt. Cantio Nocturna Peregrini Aviumque című műve a magyar állam támogatásával szerepelt az 1999-es frankfurti vásáron. A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából című ezeroldalas versantológiáját tankönyvnek is ajánlották, mivel a költők rövid életrajza is megtalálható a versgyűjteményben. A magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért és egyedülálló formavilágú költészetéért 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2016-ban pedig Kossuth Nagydíjat kapott. 2016-ban a Magyar Szent István Rend kitüntetésben részesült. "Úgy lett világpolgár, hogy közben féltőn óvta hűségét az anyanyelvhez" – méltatta akkor Áder János. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.
Irgalmazz minékünk, Mindenható Isten! Hogy tudjuk szeretni azt a vad turbánost, aki elvágná a torkunkat? Hány karácsonyt élünk még meg? És lesz folyóvíz, villany és étel? Mikor lesz "béke" Palesztinában? Az EU nevű gazdasági terrorszervezet mikor tanulja meg, mit jelent az, hogy "szeretet"? jobb jövőt, békét remélj! Mindenek álma mély… Keret: Makkai Ádám 1935-ben született Budapesten. Kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, nyelvész, műfordító, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje. (Megjelent
(Ötágú Síp, 1973) Személyes töredékek Ignácz Rózsa írói és emberi arcképéhez. (Irodalmi Újság, 1980. 3-4. ) Ignácz Rózsa Szent László-regényéről. (Vigilia, 1983. ) Bábel tornyától a Szentlélek kitöltetéséig. Miért kellene 1984-et az emberi nyelvek évének nyilvánítani? (Confessio, 1983. és Új Látóhatár, 1984. ) "Emigráns az az író, aki külön utakon jár…" (Kultúra és Közösség, 1991. ) Az emberi nyelv misztériuma – a "többség", a "kisebbség" és a "minőség" tükrében. 1–3. (Korunk, 1995. ) Az emberi nyelv misztériuma. (Kisebbségkutatás, 1995. 1-4. ) Bevezetés a "thanatológiába" avagy Jókai Anna "három fronton vívott" hadjárata az emberi test, a lélek és szellem megidvezüléséért. (Magyar Napló, 1998. 11. ) Ignácz Rózsa helye a magyar irodalomban. (Korunk, 2004. ) Buday György magyar költői arcképsorozata. (Korunk, 2006. ) Az új erdélyi "transzközép" mint irodalomelméleti manifesztum. Szelektált refelexiók Orbán János Dénes Tragédiák és cipők. Egy évtized írásai c. gyűjteményes kötetére. (Irodalmi Jelen, 2011.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024