Magasfényű Bútorlap Árak
»Silius már ifjúkorunkban tetszett, s most is tetszik, midőn háborúval foglalkozunk, annál inkább, mert ő is csatákat énekel; de még sem tagadhatjuk, – így folytatja a király – hogy szánandó a királyok sorsa, mert háborút viselni kénytelenek, holott diadalaik is mindig embervértől nedvesek. Mi nem keressük a háborút, de ha kihívnak, azt vissza nem utasíthatjuk; mert ezt követelik a nemzet becsülete, megsértett királyi jogaink s elleneink rosszakarata. Ez annyira igaz és ismeretes, hogy béke egyáltalán nem is köthető, ha a háború előbb meg nem vetette a béke alapját. « Mátyás már a hatvanas években alapította híres könyvtárát s közhasználatra bocsátotta, miben a Corvinát csak a Laurentiana Firencében, a Marciana Velencében és a Vaticana Rómában előzte meg. A király jeles tudósokat is hítt meg udvarához: REGIOMONTANUSt, a híres csillagászt, MARTIUS GALEOTTIt és BONFINIUSt, kik történetirói lettek, FONTIUSra pedig és TADDEO UGOLETTIra könyvtára őrizetét bizta. De mindezen tudósok még sem maradtak állandóan Magyarországon, a honvágy visszahívta őket a szebb olasz égalj alá.
), 1470 körül Budapest, Iparművészeti Múzeum Next
Közöttük állt Mátyás arany drapériával takart nyugvóágya. A teremből két ajtó nyílt: az egyiket a királyhoz érkező tudósok használták, a másikat a király, innét hallgathatta a kápolnában zajló istentiszteletet és zenét. A szabadon maradt három falon művészien faragott polcok sorakoztak, ezeken, s az alsó szekrényekben feküdtek a felbecsülhetetlen értékű kódexek. A mennyezetre a csillagos eget festették Mátyás születési horoszkópjával. A könyvtár anyagának bővülésével egy másik könyvtártermet is kialakítottak. Ha a mai látogató a Budapesti Történeti Múzeum ún. Felső királypincéjében jár, feje fölött két szinttel magasabban voltak e legendás könyvtár helyiségei. A királyi kápolna Mátyás idejében is fontos színhelye maradt az udvar zenei életének. A felső templomot a király ezüstsípú orgonával is felszereltette. Itt helyezte el Alamizsnás Szent János ereklyéjét, amelyet 1489-ben a török szultántól kapott. Valószínűleg itt volt használatban a csodálatosan illusztrált Mátyás-graduale, amelyet ma az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek.
> Könyv>Mátyás király udvara Teljes nézet LeírásMátyás király a magyar történelem egyik legnagyobb uralkodója, a népnyelvben "igazságos Mátyásként" maradt meg. Az ő érdeme volt a török veszély elhárítása, az ország belső rendjének megteremtése, a reneszánsz kultúra és műveltség terjesztése. Olaszországi humanistákat hívott az országba, az újjászületést hirdető reneszánsz előbb járta át a magyar király udvarát, mint Nyugat-Európát. Rengeteg monda szól arról, hogy álruhában járta a vidéket, és sanyargató uraikkal szemben megvédte az ártatlanokat, azonban azt is említsük meg, hogy rengeteget háborúzott, meglehetősen öntörvényű volt, és kegyetlenül leszámolt ellenfeleivel is. Lelkében egy dinasztia megalapításának vágya égett, amely az elkövetkezendő generációk számára megőrzött volna egy erős Magyarországot. Reményei azonban nem teljesültek. Mátyás halála után alig harminc évvel az ország egyik felében a török, másikban pedig a Habsburg lett az úr.
Berczeli A. Károly; előadja Misztrál. - Budapest: Macs Kft., 2008 /L 6807/ Udvari mulatság: Füzértánc: Sövénytánc / Sebő Ferenc; közrem. Magyar Állami Népi Együttes Népi zenekara. - In: Táncos magyarok. - Budapest: MÁNE: Sebő Ferenc, 2000 /L 3685/ Zene Mátyás király udvarából: Piero Bono, Jacques Barbireau, Johannes Stockem, Johannes de Tinctoris művek / előadja Camerata Hungarica. – In: Orfeusz hangzó zenetörténet: Reneszánsz vokálpolifónia. – Budapest: Hungaroton, 1997 /L 1123/ NYOMTATOTT FORRÁSOK, TANULMÁNYOK Brown, Howard M. : A reneszánsz zenéje. - Budapest: Zeneműkiadó, 1980. - 447 p. /780 B 90/ Dobszay László: A királyi udvar zenéje. – In: Magyar zenetörténet / Dobszay László. - Budapest: Gondolat, 1984. p. 88-91 /780 D73/ Falvy Zoltán: A magyar reneszánsz első korszaka: Mátyás király és Beatrix királyné. – In: A magyar zene története. - Budapest: Nemz. Tankvk., 1999. – p. 43-49. /780 F 16/ Gombosi Ottó: Zenei élet Mátyás király udvarában, Muzsika, 1929. 4. sz. 28–29. (Teljes szöveg elérhető az Arcanum adatbázisban) Haraszti Emil: Mátyás király az énekes színpadon.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024