Magasfényű Bútorlap Árak
Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. " Giuseppa Mezzofanti bíboros, aki maga is 58 nyelven beszélt, így vélekedett nyelvünkről: Tudják-e, hogy melyik az a nyelv, amely konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé kerül? A magyar! Úgy látszik, mintha a magyarok maguk sem tudnák, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában…" Sir Bowring John (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó, aki több, mint száz nyelven beszélt, köztük magyarul is, ilyennek látta a magyar nyelv szépségét: A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött, és szerkezete visszanyúlik arra az időre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos, erős hangzatokkal. A magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen az idők viharai a legcsekélyebb karcolást sem hagytak " A híres német meseíró Jakab Grimm szerint: A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet! "
Ma mennyire állja meg a helyét ez az elmélet? – A 19. századi történeti nyelvészetben létrejön a modern nyelvcsaládelmélet, melynek eredményeképpen megrajzolták a különböző nyelvcsaládokat, úgy, mintha azok egy családfa részei lennének. Akkoriban mindenki úgy vélte, hogy a nyelvek régmúltba való visszavetítésével megismerhető valamiféle ősnyelv, melynek azonosnak kell lennie a feltételezett ősnéppel. Ez a tézis sokáig tartotta magát, de mára egyértelművé vált, hogy alapvető tévedésekre épült. A nyelvészekre nagy hatást gyakorolt Charles Darwin Fajok eredete című munkája. A biológiai származás, a természettudományos elmélet sémáit a nyelvekre is igyekeztek átültetni. A nyelvek fejlődését és leágazását is úgy rajzolták meg, mintha az egy darwini, evolúciós ábrázolás lett volna. A mai nyelvtörténészek közül már senki sem gondolja, hogy ez a megközelítés valós eredményekhez vezetne. Nyelvcsaládok – A világ legnagyobb nyelvcsaládjai (Forrás:) Ez persze nem jelenti azt, hogy az elmúlt évszázad nyelvrokonítási vizsgálatai rosszak lettek volna, csupán annyit, hogy az egész kérdéskört másképpen kell értelmezni.
Ove Berglund, svéd orvos és műfordító ezt mondta: Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke. " Erbersberg bécsi tudós véleménye szerint pedig: Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot. " De mitől ennyire különleges a magyar nyelv? Dallamos – sokan úgy vélik, hogy dallamában az olasz és a görög utána harmadik legdallamosabb nyelv a világon, mégis hangzásra nehéz beazonosítani (talán mindannyian észleltük már, hogy külföldön, sokan kérdezik, hogy milyen nyelven beszélünk, mert annyira különleges a hangzása). Nyelvünk ősi - Erősen ősiségbe nyúló, ősi jelleget őrző nyelvnek tartják: a Sorbonne Egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4% etimont, a latin 5%-ot a mai magyar nyelv 68% ős-etimont tartalmaz! "
sz és z, s és zs hangok jelölésének különválasztása, ty-gy-ny-ly állandósítása katolikus: Káldi György és Pázmány Péter a katolikus és protestáns helyesírás máshogy jelölt egyes hangokat, pl. : cs kat. : ch, prot. ts (ld. családnevek! ) A helyesírások kialakulásának kezdeti szakaszában: általában a kiejtés elvéhez igazodás. az újkortól kezdve figyelhető meg a szóelemző írásmód erősebb érvényesülése. Ez volt az oka a jottista-ypszilonista háború kitörésének is. ypszilonisták (vez. Verseghy Ferenc): kiejtés elve (mongya, láttya) jottisták (Révai Miklós, Kazinczy Ferenc): szóelemzés híve (bátyja, látja) - győztesek a felvilágosodás korában megszűnik a vallási alapú megosztottsága a magyar nyelvnek 3. A legújabb kori, egységes helyesírás 1830: Magyar Tudós Társaság a magyar helyesírás megalkotása, Vörösmarty közreműködésével 1832-ben: első magyar helyesírási szabályzat: Magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai 1984: A magyar helyesírás szabályai 11. kiadása (előkészítése: Fábián Pál vezetésével) Helyesírási kéziszótár (1988) Magyar helyesírási szótár (1999) diákoknak egyszerűsített kiadások (pl.
A legkiemelkedőbb a már említett szleng közösség térbe, vagyis nyilvánosságra kerülése és használata, melynek nyelvi agresszív kifejezéskészlete miatt úgy is szokták jellemezni, hogy "durvul a nyelvhasználat". További változások okozója a világnyelv, az angol térhódítása a magyar beszédben, így például a casting, roadshow, shop, webshop mellett a magyarosított angol nyelvi szavak virágkorát is éljük (shoppingol, lájkol, posztol). A felgyorsult idő és változás azonban még mindig nem ért véget: a jövőben folytatódik – most is, ebben a pillanatban. Több szempontból is előnyös a tér és idő kommunikatív legyőzése, azonban ez következményekkel jár! Gondoljunk csak a mindennapos félreértésekre, meg nem értésre, de a problémák listáján szerepel a kulturális evolúció fenyegetése is. Kérdés tehát, hogy egyszerűsödik vagy bonyolultabbá válik a nyelvünk? Vajon elősegíti a társalgást, vagy csak a felgyorsult, időhiányhoz kötött perceket támogatja? Sose felejtsük el, hogy a nyelv állandóan változik, bár az adott pillanatban állandónak látszik!
Ez az egyensúly megszakításának (punctuated equilibrium – DIXON 1997, magyarul ld. PUSZTAY 2000) időszaka, amikor átrendeződnek a korábbi viszonyok. Ez felfogható az alapnyelv időszakának is, bár nem egyetlen kiváltó okként. (Egy másik lehetséges kiváltó okát az alapnyelv létrejöttének valamivel lentebb mutatom be. ) A fentebb elmondottakat két példával szemléltetem. A szamojéd nyelvek elemzése révén arra a következtetésre jutottam, hogy azok eredetileg nem lehetnek uráliak/finnugorok, hanem csakis paleoszibériaiak. Hasonlót feltételeztem az ugorok esetében is. Néhány évvel később egy genetikai/antropológiai vizsgálat eredménye alapján egy finn kutató (NISKANEN 2000: 46) jutott – tőlem függetlenül – hasonló eredményre. Hogy az ugorok és a szamojédok hogyan finnugorosodtak el, arról alább még írok. A mordvin nyelv morfológiájának és morfoszintakszisának elemzése ugyancsak annak megállapításához vezetett, hogy a mordvin – amelyben kétségkívül erős a balti finn hatás, de amit én az utóbbi egy-két évezred kapcsolatainak tulajdonítok – nem lehet eredeti finnugor nyelv, a gyökerek szintén Szibériába vezetnek.
Gazdag szókészlettel rendelkezünk – több mint 1 millió szavunk van és sok szónak átvitt, másodjelentése is van. Hatalmas szócsaládok jönnek létre – bokornyelv: A magyar nyelv képzői alkalmasak arra, hogy új szavakat, különböző jelentésváltozatokat, finom árnyalatokat, hangulatos szavakat hozzanak létre. A kezdetben kb. 1000-4000 ősi szavunkból a szóképzéssel, a szóösszetétellel és egyéb szóalkotási módokkal keletkeznek újabb és újabb szavaink. Hatalmas szócsaládok jönnek így létre. Tér-idő tájékozódás – irányhármasság: térben és időben tájékozódniuk kellett az őseinknek is, éppen ezért a hely-és időhatározónál kialakult az irányhármasság (például: hol, honnan, hová? ; mikor, mióta, meddig? ) Tömör, ereszkedő és következetes: igekötőink is a tömörséget szolgálják. Amondatok és a szavak hangsúlyozásában is következetes. A magyar nyelv kötetlen, vagyis szabad szórendű. A magyarban mindig a mondatok eleje hangsúlyos, a szavaknak pedig az első szótagja, és többnyire ezek jelölik a mondanivaló legfontosabb részét.
Kr. 3500 tájáról, közel-keleti és délkeleti-európai agyagtáblákon az írás legkorábbi formái: emberek, állatok, hétköznapi tárgyak ábrázolásai ún. képírásos jelek = piktogramok nincs kapcsolat a kiejtéssel (Kr. 3000 tájáról való a legősibb képírás) Piktogram alkalmatlan bonyolultabb üzenetek közvetítésére fogalomírás kialakul jelei: ideogramok nemcsak azt a tárgyat jelentették, melyet ábrázoltak (pl. egy lábat), hanem azt a fogalmat is, amely a tárggyal kapcsolatos (pl. a járást) ideogramok fokozatos egyszerűsödése, az írásjelek többjelentésűek lesznek a legősibb ismert írásrendszer: ékírás mezopotámiai sumerek kb. 5000 éve a képírásos jeleket oldalra döntötték és egyszerűsítették a következő állomás: a jelek már nemcsak szavakat, hanem szótagokat vagy hangokat is jelöltek; ősi egyiptomiak írásjelei: hieroglifák (~ szent véset) kb. 3000 évvel ezelőtt Egyiptom, további fejlődés: hieratikus írás, demotikus írás kínaiak: szóírás az írásjelek teljes szavakat, néha csak szórészleteket jelölnek kb.
Folyamatos múlt (néz vala, vár vala): a múltban folyamatosan tartó, befejezetlen cselekvés, állapot kifejezésére használták A középmagyar korban kezdett egyszerűsödni a múlt idők használata. Angol múlt idő Past simple I went to the doctor s yesterday. Past continuous I was singing a song when the children broke the window. Past perfect simple By the time I woke up the girl had already left the room. Past perfect continuous When I woke up, the train had been going for ten minutes. Igetövek a) Msh-ra végződő változatlan tőbelsejű (néz nézek) változó tőbelsejű Hangzóvesztő (őrizünk őrzünk) hangzótoldó (tékozló tékozol) Hangzónyújtó (kel kél) Sz-t v-vel váltakoztató (tesz tevő) Sz-t v-vel és d-vel váltakoztató (alszik aludni alvó) b) Mgh-ra végződő v-s tövűek (sző szövöget) j-t v-vel váltakoztató (bújik búvó) l-t v-vel váltakoztató (nő nől) II. Névszóragozási rendszer Ősi örökség: többes szám jele (-k); birtokos személyjelek kialakulása; középfok jele (-bb); határozóragok (-n, -t) Uráli alapnyelv: melléknév középfokának a jele Ómagyar kor: ragok keletkezése névutókból Pl.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024