Magasfényű Bútorlap Árak
ANDRÁSSY ÚT 83–85. VASUTASHÁZ A Körönd egyik felét adó eklektikus-romantikus stílusú épületegyüttes 1884-ben épült, Kauser József tervezte. Kauser felkapott építész volt a Habsburg-birodalomban, Budapesten a Szent István-bazilika és az Operaház tervezésében is részt vett. 163 A S Z É P E N KO M P O N Á LT T É R Zrínyi Miklós Vak Bottyán ANDRÁSSY ÚT 87–89. A N D R Á S S Y- U D V A R A házat a 83–85. számú épülettel együtt Kauser József tervezte 1883-ban, és Bukovich Gyula építette. 1884-ben készült el. Az épületben, Kodály Zoltán egykori lakásában mûködik a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. Itt lakott több évig Barcsay Jenõ festõmûvész is. ANDRÁSSY ÚT 88–90. MÁV NYUGDÍJINTÉZETI BÉRHÁZ A neoreneszánsz stílusú épületet Petschacher Gusztáv tervei alapján 1880–1881-ben építették. Sgraffitodíszítésének figurális elemeit Székely Bertalan készítette, egyebekben Rauscher Lajos munkája. Kovácsoltvas kerítése és kapuja Jungfer Gyula mûhelyébõl való. A háromemeletes négyhomlokzatos, "U" alaprajzú épület fõpárkánya fogazott, a falakat freskók díszítik.
1924-ben Debrecenben jött létre az elsõ bábszínház, de ennek létezésérõl másutt nemigen vettek tudomást. 1936-ban Zsindelyné Tüdõs Klára szorgalmazta Budapesten a színház megalapítását, kísérlete azonban nem járt sikerrel. Az elsõ állandó budapesti bábszínház 1941. március 17-én nyílt meg a VI. kerület Podmaniczky u. 8. alatt, az egykori István Király Szálló épületében, Rév István vezetésével. világháborút követõen az MNDSZ (Magyar Nõk Demokratikus Szövetsége) kezdeményezte bábszínház indítását, 1948. február 150 20-án meg is nyílt a Mesebarlang a Paulay Ede utca 35. alatt, a Várkonyi Zoltán vezette Mûvész Színház emeleti helyiségeiben. 1949-ben államosították ezt a színházat is, megalakult az Állami Bábszínház, egyúttal új helyre, a régi Mûcsarnok, illetve ekkor már Képzõmûvészeti Fõiskola épületének alagsori helyiségeibe költözött. 1971 és 76 között került sor a színház teljes rekonstrukciójára. A többéves munka során az utca felõl láthatatlanul nyolcszintessé alakították az épületet, a legkorszerûbb, számítógéppel vezérelt színpadtechnikával szerelték fel, ez lehetõvé teszi valamennyi bábtechnika alkalmazását.
(Sz. ) 133 EÖTVÖS UTCA 3. A Városháza krónikája Aki napjainkban ügyes-bajos dolgait intézni jön a Terézvárosi Polgármesteri Hivatalba, nem is sejti, hogy milyen érdekes ennek az épületnek a története. A ház építése 1879-ben kezdõdött Wéber Antal mûépítész tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. A mester értékes alkotása ez a négyemeletes, 9-9 tengelyes saroképület, melynek munkálataival Trefort Ágoston kultuszminiszter mint a Közgazdasági Minisztérium vezetõje bízta meg az építészt. 1879 augusztusában kezdõdtek meg a munkálatok. Az épület rekordidõ alatt elkészült, hiszen 1880. május 1-jén már megtartották a bokrétaünnepet. Az épület külsejét és belsejét leíró tervet itt most nem részletezzük, de az közelebb állott az (eredeti) kivitelhez, mint a ké- 134 E Ö T V Ö S U TC A 3. sõbbi átalakítások után látható mai állapot. Szerencsére megmaradt a hármas fõbejárat mellett a két nyolcszögletes, remekbe készült karon nyugvó, laternaszerû kovácsoltvas, reneszánsz fali lámpa. Az eredetileg fiók-zálogháznak tervezett épületet 1927-ben Népegészségügyi Múzeummá alakították át, hogy helyet adjon a hazai közegészségügy és ismeretterjesztés – a maga korában – korszerû intézményének.
(ebből meg kimaradtam... "a korabeli (ötvenes-hatvanas évekbeli) dolce vita":)) 12144 Ez nem igazán volt nevezhető kiránduló (úti) vendéglőnek, még tán egyszerűen vendélőnek sem. Itt zajlott a korabeli (ötvenes-hatvanas évekbeli) dolce vita. Előzmény: nofRETRO (12142) 12142 Nem ragaszkodom a SzépIlonához, a másik két vendéglőben nem jártam. Itt viszont tényleg meglepő volt nekem a nagy belső árnyas kerthelyiség, kívülről nem gondoltam volna. Sok vendéglő volt kifelé a kirándulóutak mentén, azokat legfeljebb hallomásból ismerem, ha még ismerhettem egyáltalán. Előzmény: incitatus (12133) 12140 A Paulay 25-27. oldalában láttam ma egy fantasztikusan komfortosított lichthofot: modern nyílászáró, festés, tető. A Norc alapján úgy tűnik, ez egy viszonylag új fejlemény, de ennek ellenére: nincs meg valakinek az a fortepan kép, amelyik miatt a lakályos lichthofot kerestük? Csak összehasonlításképp. Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
Késõbb talponálló étkezdévé vált, s 1990-ben végleg bezárt, hogy a rákövetkezõ nyáron átadhassa helyét a Burger King elsõ budapesti éttermének. A változások hamar átrendezték a város és természetesen az Oktogon képét is. A gyorsétterem Elvis-figurái igyekeztek hamar elfeledtetni a közel- és a régmúltat, de teljes mértékben nem sikerült nekik. Ugyanis rejtenek még egy elzárt, de mesterségesen életben tartott emléket az étterem falai. A Savoyban évekig látható volt egy Lakner László-freskó: a "Város", amit az átalakítások során elpusztultnak nyilvánítottak. Sokan biztosan szeretnénk a kép eltûnését a gyorsétterem számlájára írni, de a "Város"-t a korábbi korok vakolták le. Az 1990-es átalakítások során az étteremlánc felújította s újra közszemlére bocsátotta az alkotást. A freskó új korra ébredt, és sajátos módon otthonában környezetidegenné vált. Késõbb, 2004-ben ezt az idegenségét felismerve, az étterem különös megoldást választott. Gipszkarton mögé rejtette a mûemlékké nyilvánított alkotást.
Az oszlopsor oszlopai között a magyar történelem tizennégy jeles alakjának szobrát helyezték el. Az eredetileg felállított szobrok a következõk voltak: Szent István (Senyei Károly), Szent László (Telcs Ede), Könyves Kálmán (Füredi Richárd), II. András (Senyei Károly), IV. Béla (Köllõ Miklós), Róbert Károly (Kiss György), Nagy Lajos (Zala György). A másik ívben Hunyadi János (Margó Ede), Mátyás király (Zala György), I. Ferdinánd (Margó Ede), III. Károly (Telcs Ede), Mária Terézia (Zala György), II. Lipót (Füredi Richárd), Ferenc József (Zala György). A szobrok alatti bronz dombormûvek az uralkodók életébõl vett eseményeket ábrázolnak. A Tanácsköztársaság idején és a II. világháború után a Habsburg-ház uralkodóinak szobrait eltávolították, és helyükre a következõket állították: Bocskai István (Holló Barnabás) és Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György) – e kettõ a Köröndrõl került át –, valamint Thököly Imre (Grantner Jenõ), ANDRÁSSY 235 II. Rákóczi Ferenc (Kisfaludy Strobl Zsigmond) és Kossuth Lajos (Kisfaludi Strobl Zsigmond).
kerülethez tartozik. Előzmény: incitatus (12132) 2011. 10. 31 12150 A profila-képeken olvastam a Budagyöngye vendéglő címét (ami messzebb esik a mai bevásárlóközponttól, a hajdani piactól): Budakeszi út 11 Az a Budakeszi út és Labanc utca találkozása közelében van, maga az épület sokkal jellegzetesebb, mint a SzépIlona, ahol a telek lejtése is megengedi a teraszos kialakítást. A Budakeszi-Labanc között is biztosan van ilyen lejtős rész. Nem tudom, hogy ma mi üzemel ott, a Norc nem látja. A SzépIlonába ezen a héten még le is lehet ellenőrizni személyesen, szép időt jósolnak, meg talán a gesztenyék is lepotyogtak már. Előzmény: incitatus (12149) 12148 A kettő nem ugyanaz. Az első, régi képen lévőt nem ismerem, nem tudom, lépcső-e valóban, és ha igen, a háború után megvolt-e. A második képen a nyílhegy jobb szára alatt van egy egyenes, de szerintem keskeny lépcső, később a kitaposott ösvény helyén épült egy másik lejárat. Előzmény: Gels (12145) 12147 Melyikre érted? mert a Szépilona kiránduló útvonalon van, mindjárt kettőn is, a két bejárat miatt.. A Veronikát nem tudom hol van, vagy volt, és a Budagyöngyét sem igazán.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024