Magasfényű Bútorlap Árak
Nem véletlenül terjedt el az idők során az az állítás, hogy a világon minden és mindenki Magyarországról származik. A második világháború és az 1956-os forradalom után rengetegen menekültek el hazánkból a tengerentúlra, hogy ott megvalósítsák az amerikai álmot. Világsztárok esetében sem lövünk mellé az állítással, ugyanis sok híres ember felmenői származtathatóak az országunkból. Goldie Hawn ereiben is magyar vér csörgedezik édesanyja révén. Laura Steinhoff a második világháború előtt egy jobb élet reményében utazott Amerikába, ahol tánciskolát és ékszerboltot nyitott. 1936-ban ment hozzá zenész férjéhez, Edward Rutledge Hawnhoz, akit három gyermekkel ajándékozott meg. Goldie Hawn magyar édesanyja A színésznő volt a legfiatalabb közülük, akinek származását a neve is tükrözi. A Goldie ugyanis az Aranka vagy Aranyka keresztnevek tükörfordítása. A 74 éves filmcsillag nővérével 2012-ben még Budapestet is meglátogatta, hogy felkutassa családfáját, erről a Twitter-oldalán számolt be. "Elugrottunk Magyarországra a nőveremmel, hogy felkutassuk a gyökereinket" - olvasható a bejegyzésben.
Jószerével a görög film hőskorában jelentős szerepet játszó operatőr, Hepp József (1887, Budapest–1968, Athén) az első, aki már kész filmes szakemberként emigrált 1910-ben, amikorra a film önálló formanyelve már-már kialakult, s lett a görög filmgyártás nagyja. A filmes szakemberek emigrációja 1988-ig Nagyjából az első világháború végéig nincs számottevő kivándorlás a filmes szektorból. Az első robbanásszerű emigrációs hullám a Tanácsköztársaság évéhez, 1919-hez kötődik, 19-en hagyták el az országot, részben politikai, részben gazdasági okokból. A trianoni békeszerződéstől a nagy gazdasági világválságig 1 és 10 közötti szóródással évente átlag 5 alkotó próbált szerencsét külföldön. Az európai politika jobbratolódásával, a zsidótörvények, a bécsi döntések megszületésének időszakában éri el a magyar filmesek kivándorlása a második csúcspontját. A második világháború éveiben tapasztalható visszaesést követően az államszocialista rendszer kialakulásával, az államosítás megkezdésével ismételt emelkedés tapasztalható.
Nem csupán szakmai körökben kering az értékítélet, hogy a magyarok jelentős szerepet játszottak (játszanak) a világ filmgyártásában. Ha mennyiségi mutatókban okszerűen nem is vetélkedhetünk az élvonalba tartozó nemzetekkel (USA, India, Japán), szinte minden időszakban adtunk a világ filmgyártásához a szürke eminenciások mellett kiemelkedő egyéniséakmai körökben szinte közhelyként szokták emlegetni (tette ezt az ezredforduló táján egy interjúban Csupó Gábor, magyar származású amerikai rajzfilmes művész, producer, zenész), hogy George Cukor irodájának ajtaján a munkáért jelentkezőt a következő mondat fogadta: "Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenni. " A felírás egyértelműen utal arra, hogy a XX. század elején a magyar filmesek és a tömegeket vonzó, emellett nem kevés pénzt megmozgató új iparágban szerencsét próbálni kívánók sokan keresték fel a boldogulás reményében a nagy tekintélyű rendezőt. Egy francia szaklapban jelent meg André de Toth-ról, illetve a magyar filmesekről: "London és Hollywood […] jelentős hasznot húzott az áttelepülők [azaz a magyar áttelepülők – a szerző] alkotói tulajdonságából: a bensőséges elbeszélés tudománya, vonzódás a képszerűséghez, az álmodásra való hajlam, a pszichológiai hitelesség igénye, a művészi elismerés vágya, ugyanakkor a popularitásra való törekvés, amely mindig párosul az iróniával, sőt néha a cinizmussal. "
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024