Magasfényű Bútorlap Árak
Kísérletek a digitális DVB-tévével Magyarországon 50 csatornás hálózatok Az USA-ban 100, 3. 11 A televízió beindításáig: kifejlesztése a magyarországi gyártás A 19. században számos elképzelés született képek átvitelére Ezek néhány ötlettől eltekintve (1843: letapogatás, 1857-től fényérzékeny anyagok használása) inkább a távíró, mint a televízió fejlődését segítették elő. 1844-ben P Nipkov tárcsája az eddigi legtökéletesebb mechanikus letapogató eszköz volt; egyben az első gyakorlati eszköz egyetlen csatornán megvalósítható képközvetítéshez. 1907-ben B L Rosing olyan televíziós rendszert javasolt, mely a mechanikus képbontás mellett elektromos képösszerakást alkalmazott. Ő javasolta első ízben a katódsugárcső televíziós célokra való felhasználását. Az 1920-as években a törekvések arra irányultak, hogy a mechanikus képbontás helyett egy jobb elektronikus képbontást fejlesztenek ki, ezenkívül a kép finomságát is növelni kívánták. 1923-ban M von Ardenne kidolgozta a képbontócsöves (Flying-spot) letapogatást, 1926-ban J. L Boird 30 soros, 5 képváltás/secképet mutatott be.
1958 február végén indult a Telesport (szerkesztő: Radnai János). Március 1-jétől bevezették a havi 50 Ft kötelező előfizetési díjat. Március 21-én láthatták a nézők az MTV első önálló művészi produkcióját, Dobozy Imre: Tanya a viharban c. rádiójátékának tévéváltozatát (rend. : Katkics Ilona). Ekkortájt született az MTV hőskorának egyik legsikeresebb bemutatója is, a Gábor Andor művéből tévére alkalmazott Vacsora a Hotel Germániában (rend. : Mihályfi Imre). Májusban magyar javaslatra megalapították az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet, amelynek résztvevői: Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK. A tvelőfizetők száma ekkor 7190. Augusztusban lépett először a kamera elé Vitray Tamás riporter és műsorvezető, majd szeptemberben az első férfi bemondó, Varga József. Novemberre elkészült a 240 négyzetméteres nagystúdió. A heti adásidőt 20 órára emelték. A székesfehérvári VT (Videoton) gyár megkezdte a tévékészülékek gyártását. Év végén már lehetségessé vált a műsorok ún. telerecording rögzítése is.
Zombori Vilmos (1910–1938) a Magyar Amatőrfilm-szövetség egyik tehetséges tagjaként egész Európában sikereket aratott művészi és idegenforgalmi filmjeivel, melyeknek nemcsak az operatőre volt, hanem maga is laborálta azokat: vágta, rajzolta és fényképezte a szükséges feliratokat celli bíboros, a leendő XII. Piusz pápa MagyarországonBécsben és Berlinben is kitüntették, itthon a magyar Szent István-kupát nyerte el. Az 1938-as bécsi amatőrfilmversenyen a játékfilm kategória II. díját nyerte meg Tragédia című filmjével. Az 1938-as év két legfontosabb közéleti eseménysorozatán is részt vett megbízottként a kamerájával. A kilencszáz esztendős Szent István jubileumi ünnepségekről színes 16 milliméteres filmet forgatott. A film jelentőségét a későbbiekben így értékelték: "A budapesti eucharisztikus kongresszusról készült egyetlen színes keskenyfilm ma már nagy történelmi beccsel bír. Ezen a filmen szerepel ugyanis Pacelli bíboros, akit XII. Pius néven a katolikus egyház fejévé választott meg. Különös öröm számunkra, hogy ez a film nem került külföldre a sok kérés ellenére sem, hanem magyar tulajdon maradt és jelenleg a kalocsai érsekség birtokában van.
A Hősök teréről sugárzott május 1-jei adást már a közönség is láthatta. Május 9-én volt közvetítés: a Párizsi Jégrevű műsora a Fővárosi Nagycirkuszból. a hét három napján adtak műsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is. Az első két színházi közvetítés: május 21-én Erkel Ferenc Katona József Bánk bánja az Állami Operaházból, illetve G. B. Shaw: Warenné mestersége c. színműve a Katona József Színházból. Július 11-én állt először a kamera elé Tamási Eszter Illyés Gyula meséjével, 25-én pedig az új bemondónő, Takács Marika. Augusztus 18-án kormányrendelettel a Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra (MTV) változtatták. Szeptemberben indult a Művészet c. magazinműsor, Várkonyi Zoltán vezetésével; a beszélgetések és interjúk mellett különböző verses, zenés, dramatikus illusztrációkat is beleszőttek. December 19-én került a közönség elé az MTV első stúdiójátéka: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél c. operettje a Makarenko utcai filmműteremből. December 31-én az első élő szilveszteri kabarét Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán rendezte (konferált: Gádor Béla és Kellér Dezső).
Rohamosan terjedt a video: kb. 100 ezer képmagnó működött a családi otthonokban és kb. 10 ezer az intézményekben, iskolákban. 1986-ban a heti műsoridő átlagosan 68 óra az 1., és 32 óra a 2. programon. Az első Magyarországon rendezett Formula-1 autóversenynek világszerte kb. 1 milliárd nézője volt. 1987-ben Kornidesz Mihályt felmentették, és Bereczky Gyulát nevezték ki az MTV elnökévé. Bereczky egyik első intézkedéseként elnöki rendeletben tiltotta meg a tévé alkalmazottainak a képernyőn való dohányzást, ami csak a művészeti alkotásokban, dramaturgiai okokból volt megengedett. Az előfizetők száma átlépte a 3 milliót. A televízió hatása a könyvforgalomra: Isaura regénye a tévésorozat után 274 ezer példányban, a Sogun-kötet 111 000, a BBC Shakespeare-ciklusához illeszkedő zsebkönyvsorozat 24 40 ezer példányban kelt el. Megalakult az MTV művészeti tanácsa; tagjai: Bereczky Loránd művészettörténész, Boldizsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Ferenc történész, Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének {III-465. }
A választások második fordulója előtt lemondott a pártsemlegességet szavatolni hivatott felügyelőbizottság, majd az elnökség is. Az átmeneti korszakban az MTV ügyvezetője Szalacsi Tóth Albert megbízott gazdasági igazgató volt. Augusztus 1. Hankiss Elemér szociológus lett az MTV elnöke, az ügyvezető igazgató pedig Bányai Gábor. 1991 elején Pálfy G. Istvánt kinevezték a TV Híradó főszerkesztőjévé, Bányai Gábort a TV 1, Vitray Tamást pedig a TV 2 intendánsává. Vitray azonban az új program indulásának másnapján lemondott, mivel a 2. műsor, a korábbi ígéretekkel ellentétben, előnytelenebb működési feltételekkel láthatott munkához. A TV 2 vezetését igazgatótanács vette át (tagjai: Érdi Sándor, Illés Tiborné, Peták István és Pócsik Ilona), Vitray főmunkatársként dolgozott tovább. Az MTV-n belül ún. alkotói irodákat (szerkesztők-dramaturgok-riporterek; rendezők; gyártásvezetők; adminisztratív dolgozók) létesítettek élükön egy-egy főszerkesztővel azon munkatársak számára, akik az átszervezéskor egyik szerkesztőségbe sem kerültek be.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024