Magasfényű Bútorlap Árak
Te ismered, milyen karácsonyi szokások, hagyományok léteznek? A HelloVidék összegyűjtötte, milyen hiedelmek kapcsolódnak az év végi ünnepekhez, milyen ételeket fogyasztottak korábban a magyarok, illetve hogy milyen szokásból ered a betlehemezés és a karácsonyfa állítása. Lássuk csak, melyek a legfontosabb magyar hagyományok, amelyek karácsonyt övezik! A karácsony a kereszténység legjelentősebb ünnepe. A középkorban leginkább a vallás irányította az ünnepkört egészen a 19. századig, addig a vallásból kialakított szokások határozták meg a karácsonyt. Az időpontja egybeesett a téli napfordulóval, gyakorlatilag a karácsony egyfajta lezárása volt az évnek. Mivel a munka szünetelt, ezért a családi ünnepek és pihenés hónapja volt, hiszen az egyház tiltotta a munkát, persze ez alól mindig akadtak kivételek. De az biztos, hogy a katolikus egyház eredetileg minden héten szerdán, pénteken böjtöt, szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el és az adventi időszakban tilos volt a zajos mulatság, tánc és a lakodalom.
A karácsonyi asztalra mindig egész kenyér került, hogy a következő esztendőben mindig legyen kenyere a családnak. Az ünnepi asztal alá szénát, szalmát vitt be a gazda, mely utána az állatok alá került, hogy egész esztendőben egészségesek legyenek. Néhol szerszámokat, házi eszközöket is tettek az asztal alá. A következő évi bő termésért az asztal alá helyeztek magokat, szemes terményeket. Az ételeket meghatározott sorrendben fogyasztották el. A családtagoknak mindenből kellett enni-inni, mellyel a család tagjainak az egészségét biztosították a néphit szerint. Fogyasztottak diót, mézet, borsót, babot, fokhagymát, almát. A családi összetartás megerősítésére szenteste a családfő egy almát annyi felé vágott, ahány családtag volt, és mindenki kapott belőle: ha valaki eltévedne, a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon. A karácsonyi dióevés szinte az egész magyar nyelvterületen ismert volt. Az egészséges dió egészséget, a rossz dió betegséget jósolt. A karácsonykor fogyasztott borsó, bab, sült tök és később a hal a következő év pénzbőségét biztosította.
Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász. Mexikó Az ünnep estéjén énekesek vonulnak az utcára, hosszú rudakra erősített csengettyűkkel és gyertyákkal, így mennek a városon át, egészen a templomig. Kenya A templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. A távol élő családtagok is hazautaznak. Libanon A családok karácsony előtt egy hónappal gabonamagvakat ültetnek. Ezeket a kikelt növényeket december 24-én a karácsonyi barlang és a karácsonyfa köré helyezik. A barlang Jézus születésének helyszínére utal. Új-Zéland Náluk a karácsony a nyár közepére esik, ezért ilyenkor piknikeznek a szabadban, a tengerparton. Hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak. Dél-Afrika Decemberben itt is nyár van. A családok meglátogatják barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben valami ennivaló finomság van. Ausztrália Ausztráliában a Mikulást nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát leginkább a szabadban fogyasztják, ezután lemennek a tengerpartra, vagy krikettet játszanak.
A mákos tészta is jellegzetes karácsony esti étel volt. A karácsonyi asztal morzsáját zacskóba kötve eltették és gyógyításra használták, sok helyen pedig a gyümölcsfák alá szórták a jó termés érdekében. A karácsony nem áll egymagában a téli ünnepek között, egész ünnepsor épül köré. Az ünnepkör kezdete november végére, december elejére esik, ez az advent, amely az eljövetelt, az úrra való várakozást jelenti. Négy ünnepi vasárnap és szentek névnapjai tartoznak ide (Szent Miklós). Január 6-án vízkereszttel ér véget a karácsonyi ünnepkör. Ezen a napon három eseményre is emlékezik a kereszténység: a napkeleti bölcsek (Gáspár, Menyhért és Boldizsár), látogatása a kisded Jézusnál, Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedése, valamint Jézus első csodatételére a kánai menyegzőn. Vízkereszt napján szokás a templomokban vizet szentelni, melyből a közösség tagjai is vihetnek haza. Hagyományosan ekkor szokták megszentelni a házakat is. Azzal együtt, hogy a karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.
Legújabb cikkek Legolvasottabb cikkek Legtárgyaltabb Utolsó megjegyzések Történelmi hagyaték Épített örökségünk Magyar folklór Népi hangszerek, zene Magyar táj Nobel díjasaink Alkotó magyarok Sport Iparművészet Magyar gasztronómia Magyar állatfajták Ősmagyar népművészet Népmesék Ősi magyar hitvilág (Legendák) Innen - onnan Hagyományok és ünnepek Gyűjtemény Magyar kincsek, egyetemes értékek A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték. A XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. A fenyőfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett.
Miklós nap (december 6. ) Szent Miklós a kis-ázsiai Myra város püspöke volt, a keleti egyház máig legjobban tisztelt szentje, a gyerekek és fiatalok védőszentjének tartják. Ajándékosztó legendája többféle formában maradt fent, aminek lényege, hogy egy szegény embernek három lánya volt, de hozomány hiányában nem tudta férjhez adni őket, ezért hajadonság, mások szerint a nyilvánosház jutott volna csak nekik. Miklós püspök ezért titokban, három egymást követő évben, az éj leple alatt, az ablakukba tett egy-egy arannyal telt erszényt. A későbbi elnevezések is ebből származnak, pl. Noel Baba (Ajándékozó apa). Innen ered az ablakba kitett cipők szokása is. Magyarországon az adventi időszakban gyakori szokás volt a zajkeltés, mely a gonosz szellemek elriasztását szolgálta. Miklós napján is megjelentek az álarcos emberek, "Láncos Miklós" és kísérete, hosszú láncokat csörgetve. Nem a ma ismert jókedvű, ajándékhozó Mikulás járt házról-házra, hanem egy koromfekete arcú rém, aki betért a gyerekes házakba és tudásuk, viselkedésük alapján jutalmazta vagy fenyegette a gyerekeket krampusza segítségével.
Az alma, mint díszítőelem a karácsonyfa őséhez hasonlóan manapság is jellemző, ám később a gyümölcsöt szimbolizáló piros gömbök váltak népszerűvé. A 16. században almával, dióval, mézespogácsával, fa és textil díszekkel dekorált örökzöldet, fokozatosan felváltották a 19. század második felére a csillogó díszek. Kedveltek lettek az üvegdíszek és a korábban a betlehemi csillagot jelképező csúcsdíszt is mára a hegyes, templomtoronyra emlékeztető, csillogó díszre cseréltük. A betlehemezés az egyik legősibb karácsonyi szokás Az egyik legismertebb, karácsonyhoz kötődő népszokás a betlehemezés, aminek csak Magyarországon belül is több táji típusa alakult ki. Még manapság is sokan, sok helyen művelik az ünnepekhez közeledve, habár már nem olyan spontán módon szerveződve, mint ahogyan eleink tették. A betlehemes népszokásban két hagyománykör ötvöződik: a kereszténység előtti pogány és antik gyökerű képzetek, valamint az ünnep keresztény jellegéből fakadó szokások. Neve a bibliai Betlehem városának nevéből ered, Jézus születésének történetét eleveníti fel.
A karácsonyi ünnepkör fontosabb időpontjai(vastagítva a karácsonyhoz kötődő ünnepek) Ünnep Dátum Szent András apostol napja november 30. Szent Borbála napja december 4. Mikulás és Télapó december 6. Luca napja december 13. Ádám és Éva, az első emberpár emléknapja december 24. szenteste karácsony december 25. karácsony másodnapja december 26. Szent Istvánelső vértanú Szent János apostol december 27. aprószentek december 28. Becket Szent Tamás vértanú emléknapja december 29. szilveszter december 31. újév január 1. Szűz Mária istenanyasága Jézus nevének ünnepe január 3. vízkereszt január 6. advent vasárnapjai karácsonyt megelőző négy vasárnap Szent Család ünnepe karácsonyt követő vasárnap A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust. [1] Az ünnepkörre nagyon sok ünnep esik, melyek egy része nem kapcsolódik a karácsonyhoz. A jelentősebb ünnepek között van az adventi időszak, András napja, Borbála napja, Mikulás és Télapó ünnepe, Luca napja, szenteste, karácsony, aprószentek ünnepe, Szent Család vasárnapja, szilveszter és újév, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, végül vízkereszt.
- A népi szimbolikából nem hiányzik a →bárány, hiszen Isten báránya a barmok között született a világra. A karácsonyi bárány, kisbárány, Jézuska báránya régebben házilag készült: szikföldből, esetleg sárból, vékony fácskából, gyufaszálból készült a lába, borsóból a szeme, végül báránygyapjút ragasztottak rá. Karácsony estéjén a köszöntő gyermekek kapták ajándékba. - 5. A ~ szereplői között kiváltságos hely jutott a →pásztoroknak, akik először hódoltak a Kisded előtt. Göcsejben a pásztorok a sötétség beálltával a kezükbe vett csöngettyű és kolomp rázásával, kürtfúvással, ostorpattogtatással végigvonultak a falun, jelezve Betlehembe igyekvésüket. Nagyatádon a majorokból és környező filiákból a juhászok ünneplőbe öltözve vonultak föl és járták a község utcáit: elöl a kisbojtárok csöngettyűvel, majd a bojtárok kolompokkal, maguk a juhászok karikásukkal keltegették föl a figyelmet. - A zajkeltés célja karácsonykor a lélek ébresztése (a bűn álmából), a természet újulásának és a születésnek hírüladása emberi módon és eszközökkel.
'Krisztus áldja meg a hajlékot! ') tartalmazza, de beleérthetőek a háromkirályok latin, illetve görög neveinek kezdőbetűi is. [13] JegyzetekSzerkesztés↑ a b c d Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001. ↑ a b Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2 ↑ Innováció. (2010. jan. 1. ) (Hozzáférés: 2017. feb. 15. ) arch ↑ Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). 1993. ↑ a b Advent első vasárnapja – készüljünk a karácsonyra!., 2011. november 26. (Hozzáférés: 2017. február 15. ) ↑ Luca napi szokások. Sulinet Hírmagazin, 2004. december 22. [2016. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Magyar katolikus lexikon VI. 2001. ↑ Andrew McGowan: How December 25 Became Christmas (angol nyelven). Biblical Archaeology Society, 2016. december 2. ) ↑ XI. fejezet. In Sir Isaac Newton: Observations upon the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John. London: (kiadó nélkül).
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024