Magasfényű Bútorlap Árak
A mai minőségi pálinkát gyártó üzemek viszont már az erjesztés során más technológiát, úgynevezett redukciós eljárást alkalmaznak, melynek során inkább megmarad a gyümölcs eredeti ízéből, aromájából. Munkás és macerás A fentiekből látszik, hogy a pálinkafőzés nem egy egyszerű mutatvány. Először is fáradságos, mert már a cefre készítése is munkás, össze kell gyűjteni, ki kell válogatni a gyümölcsöt, törni, zumicskolni, előtte-utána hordót mosni. De egy magára valamit adó gazda ezt megteszi, akárcsak egy kiskerttulajdonos, hogy semmi ne vesszen kárba, amiért az év során megdolgozott. Ha pedig már a cefrével ennyit vesződött, nem biztos, hogy kellő szakértelem és megfelelő eszközök híján (bár úgy hírlik, már gyártják a házi lepárló-készülékeket Magyarországon, és a szlovén, osztrák üzletekben is megnőtt ezek iránt a kereslet) túl sokan megkockáztatnák, hogy az értékes cefréből esetleg egy élvezhetetlen, kozmás, opálos lét kapjanak. (Annál is inkább, mert a jövedéki adó megszüntetése 50 liter mennyiségig nagyjából a felére csökkenti a főzés árát. )
Az italpancsolás egyrészt közönséges bűncselekmény, másrészt az említett esetnek semmi köze a párlatfőzéshez. A folyamatnak viszont természetes velejárója, hogy a kívánatos középpárlat mellett elő-, és utópárlat is képződik, ezért nagyon fontos a frakciók szakszerű szétválasztása. Ezen frakciók közül az előpárlat a veszélyesebb, ilyenkor metilalkohol és például etil-acetát keletkezik. Szekszárdon három ember halt meg, mert megitták az úgynevezett rézelejét. Megfelelő elválasztási gyakorlat mellet is a leghatékonyabban analitikai vizsgálattal tudjuk kizárni ezt a veszélyfaktort, bár ennek természetesen van költségvonzata is. A csonthéjas gyümölcsökből készült párlatok aromatikájában fontos szereppel bír az úgynevezett magzamat. Ennek fokozására számos eljárás létezik, de semmiképp nem elfogadható, hogy magozás nélkül kerüljön feldolgozásra a kérdéses gyümölcs. Az elmaradt vagy roncsolt magokat eredményező magozás következtében többek között a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségű, az egészségre súlyon káros hidrogén-cianid és etil-karbamát kerülhet a cefrébe.
Itt a szezon – Öröm és halál: életveszélyes lehet az otthoni pálinkafőzés, erre figyeljen - Blikk 2018. 11. 15. 12:19 Az a legkevesebb, hogy csak üvegben tartsuk... / Illusztráció: Northfoto Amennyi örömöt, annyi veszélyt is jelenthet a párlatfőzés, ha nem szakszerűen járunk el, ha nem megfelelően tároljuk és fogyasztjuk ezt a nemes italt. Ezt alátámasztja több, az elmúlt években történt tragédia és baleset is. A Pálinka Nemzeti Tanács és annak elnöke, Mihályi László ezért úgy döntött, listába szedi a leggyakoribb okokat, valamint tanácsokat, megoldásokat is kínál az otthoni párlat-balesetek elkerülésére. Fulladásos halált okozhat a párlatfőzés A borászok már tudják, de a párlatfőzők számára is komoly veszélyforrást jelent az erjedés során történő gázképződés. Ahogy a borospincékben a must erjedése során, úgy a párlat készítése során a gyümölcs erjesztésekor is úgynevezett mustgáz keletkezik. Ez az alattomos, színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már hazánkban, miközben néhány egyszerű és jól bevált módszerrel könnyen elkerülhető lenne a tragédia.
Egy évben vagy csak magánfőzőként, vagy csak bérfőzőként lehet párlatot előállítani. Zárjeggyel lezárva A bérfőzött párlatot, kivéve az adóraktári értékesítést, párlatzárjeggyel ellátva és palackos kiszerelésben lehet értékesíteni. A párlatzárjegy igénylésére kizárólag elektronikusan, a "Bérfőzető zárjegy megrendelése" elnevezésű, NAV_J19 jelű nyomtatványon van lehetőség, ami a NAV honlapján érhető el. Ajánljuk még: ÓRIÁSI BOTRÁNY TÖRT KI A NAGYMELLŰ NŐKRŐL ELHÍRESÜLT ÉTTEREM MIATT >>> 3 FANTASZTIKUS TIPP TOJÁSFŐZÉSHEZ >>> ÍGY HÁMOZZUK MEG ÉS DARABOLJUK FEL AZ ŐSZIBARACKOT - LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE >>>
Ez utóbbi végeredménye a már majdnem kész pálinka. Az egyszerűbb lepárlókészülékek már 20-30 ezer forintért beszerezhetők. A pálinkafőző üstök anyaga egyébként vörösréz, vagy saválló acél. A vörösréz kitűnően vezeti a hőt, ellenáll a cefre savainak, valamint katalizálja a lepárlás során végbemenő kémiai reakciókat, ezáltal javítva a pálinka minőségét. A főzésnél már Magyarországon is alkalmazzák az ún. tornyos pálinkafőzési módszert, mellyel egy lépcsőben készíthető el a pálinka. Ezt az eljárást azonban csak rendkívül drága főzőberendezéssel lehet megvalósítani, melyet ellenőrzött főzdékben alkalmaznak. Érleld meg a pálinkat! A párlatot le kell hűteni, illetve a pálinkában található szennyeződések eltávolítása érdekében a szeszt át kell szűrni. Ezt követően célszerű pihentetni a párlatot rozsdamentes edényben, vagy ha van rá lehetőség, tölgyfahordóban. Utóbbi egyébként kellemes ízt ad hozzá a pálinkához. A pihentetésnél is legyünk türelmesek, érdemes legalább 1-2 hónapot várni a fogyasztásig, illetve a házi palackozásig.
• 2020. augusztus 17. 08:30 Szlovákiában hamarosan ismét betiltják a saját gyümölcsből készült otthoni pálinkafőzést. Az égetett szesz otthoni előállítását másfél éve engedte meg egy törvény, de a szlovák pénzügyminisztérium most azt mondja, anyagi teherrel jár a rendszer fenntartása, és túl sok körülötte az adminisztráció. Az adóhivatalnak többszörösébe kerül az otthoni szeszfőzés ellenőrzése, mint amennyi az államkasszába a pálinkafőzésből befolyt jövedéki adó. Elzáratná a szeszcsapot a szlovák belügyminisztérium a házi pálinkafőzőkkel, akik 2019 januárja óta törvényes keretek között végezhették otthon a lepárlást, olvasható az Infostart oldalán. A módosításnak köszönhetően legálissá vált az otthoni pálinkafőzés, azonban korlátozott mennyiségben. Az egyelőre még hatályos jogszabály szerint évente legfeljebb 25 liter 100%-os vagy 50 liter 50%-os alkoholt lehetett házilag előállítani, és legfeljebb 100 literes lepárló berendezésben. Ha egy háztartásban többen is teljesítették a magánjellegű főzés feltételeit, egy évben akkor is csak 25, illetve 50 liter pálinkát lehetett előállítani, miközben az így előállított termék nem kerülhetett piaci forgalomba.
[szerkesztés] Tippek Amennyiben nincs lehetőség az otthoni pálinkafőzésre, úgy a gyümölcsöt bérfőzdékben is ki lehet főzetni, a jövedéki adómentesség határa ebben az esetben is 50 liter. Ez a megoldás egyébként a legbiztonságosabb! Az ágyas pálinka elkészítése egyszerű, az üvegbe friss gyümölcsöt kell tenni, majd erre ráönteni az elkészült pálinkát. [szerkesztés] Figyelmeztetések A túlzott alkolholfogyasztás a máj károsodásához vezethet, ezen kívül a mértéktelen alkoholfogyasztás károsítja az idegrendszert, illetve korai halálhoz vezethet. A pálinkafőzés komoly tapasztalatot és szakértelmet kíván meg, érdemes szakember segítségét, tanácsát igénybe venni az első pálinkafőzés során. Lepárló berendezést csak a vámhatóság engedélyével lehet gyártani, illetve eladni. Ez azért is fontos, mert a házilag készített, a szabványoknak nem megfelelő, otthon fabrikált pálinkafőzök akár robbanást is előidézhetnek. Az otthoni főzésnél eléggé elterjed a kuktás verzió, ám ez a megoldás nagyon veszélyes.
Semmiképpen se dörzsöljük erősen, ne kapargassuk, könnyen megsérül, karcolódik az alja és ez könnyen előidézhet leégést máskor is. Lépjünk tovább a második lepárlásra. Ennek célja az iható, kellemes aromájú anyagok elválasztása a kellemetlen, mérgező összetevőktől. Az elválasztásra az ad lehetőséget, hogy a különböző összetevők más más forrásponttal rendelkeznek. Emellett az alszeszt tovább tömörítjük. Három részre szokás a párlatot szétválasztani. Az első párlatrész az előpárlat, ebben találhatóak a mérgező anyagok. Utána következik a középpárlat, ez maga a pálinka, és végül az utópárlat, ebben sok a kellemetlen ízű és szagú folyadék. A középpárlatunk a pálinkafőzés után még ihatatlanul erős, többnyire 70-80 tf% közötti. Ha nagyon szeretnénk megkóstolni, csak hígítva tegyük, de ilyenkor még ne várjunk tőle túl sokat. A nyers pálinka karcos, kissé ízetlen, nem az igazán finom pálinkát szeretnénk, a középpárlatot még néhány hónapig pihentetnünk kell. A pihentetés azt jelenti, hogy napfénytől elzártan, maximum háromnegyedig töltött, zárt edényben tároljuk, és időnként megszellőztetjük.
Ahogy a borospincékben a must erjedésekor, úgy a párlat készítésénél, a gyümölcs erjesztésekor is úgynevezett mustgáz keletkezik. Ez a színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már Magyarországon. Pedig néhány egyszerű és jól bevált módszerrel elkerülhető lenne a tragédia. Ha az erjesztés zárt térben történik, akkor már egyetlen gyertya meggyújtása is célravezető lehet az esetlegesen jelen lévő mustgáz kimutatására. Robbanás- és égésveszély a lepárlásnál Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek legnagyobb része a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a tűzeseteken át egészen a robbanásokig, szinte mindenre volt példa az elmúlt időszakban. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint a legtöbb balesetet az összetákolt, nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások betartásának figyelmen kívül hagyása okozza. Fontos ezért, hogy biztonságos, a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő berendezést használjunk. Továbbá az is, hogy lehetőleg ne ott tároljuk az elkészült magas alkohol tartalmú terméket, ahol a lepárlást is végezzük, valamint ügyeljünk arra, hogy a párlat nyílt lánggal vagy más gyulladást előidézni képes eszközzel ne érintkezzen.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024