Magasfényű Bútorlap Árak
Azóta a Novaja Gazeta felfüggesztette oroszországi működését az ukrán-orosz háború idejére, valamint elindult a Novaja Gazeta Europe című nyugaton készülő különkiadása. Politkovszkaja hátborzongató képet fest Putyin Oroszországáról, arról az országról, amelynek kormánya sok tekintetben Sztálinéhoz hasonlóan működik; egy országról, amelynek titkosszolgálata polgári szabadságjogokat tiport el, ahol félelem járta át az egyetemeket, a szerkesztőségeket és minden folyosót, ahol a demokrácia kibontakozhatott volna.
Hiszen ők voltak azok, akik pontosan tudták, min mennek át a meggyilkolt kisgyermekek szülei. Az is szívszorító, hogy a moszkvai áldozatok hozzátartozói, azaz maguk is szerény körülmények között élő emberek azok, akik gyűjtést rendeznek a beszlániaknak – mert tudják, hogy hivatalos segítségre ők sem számíthatnak majd. Sőt, még pszichológiai segítséget is ők nyújtanak az újabb tragédiában a sorstársaknak: a Beszlánba kirendelt, frissen végzett, fiatal pszichiátereknek sem tapasztalatuk, sem idejük sincs, hogy valóban segítsenek feldolgozni a tragédiát az áldozatok hozzátartozóinak. Anna Politkovszkaja (1958-2006) New Yorkban született, diplomata szülők gyermekeként. Újságíró, író és emberjogi aktivista volt; legjelentősebb munkája a második csecsen háború krónikája. A Novaja Gazeta újságírójaként a fenyegetések ellenére sem adta fel, hogy tudósítson a csecsen háború borzalmairól: az orosz és a nemzetközi közvélemény is az ő írásaiból értesült az eseményekről. Annak ellenére nem adta fel a munkát, hogy egyszer "eljátszották" a kivégzését is, másszor pedig megmérgezték.
"Az elején olyan, mint egy love story" – mondta el Marina Riminszkaja, aki az eredeti kéziratot gépelte be. "Június 22-én, a náci invázió kezdetén azonban a kézírás drámai változáson megy át. Először azt hittem, hogy valaki más kezdett írni. Pszichológiai és fizikai értelemben is nehéz volt a témán dolgozni. Két oldal begépelése után fáradtnak éreztem magam, friss levegőre volt szükségem" – tette hozzá. Az egyik oldalon Lena éppen azt taglalja, miért kellett éhező családjának leölnie macskájukat és megfőzni ebédre. "Ma nagyon finom levest ettünk, hússal és tésztával. A macskahús még két további alkalomra lesz elég. Jó lenne, ha találnánk még egy macskát valahol. Soha nem gondoltam volna, hogy a macskahús ilyen finom és puha lehet" – írja. A naplót egy ismeretlen személy ajánlotta fel a szovjet állami levéltárnak, ahol Szergej Jarov, a Szentpétervári Európai Egyetem történésze találta meg; miután meggyőződött a napló magas irodalmi értékéről, eldöntötte, hogy kiadja. Jarovot Anna Frank naplójára emlékeztette az írás, mint mondta: "Mindkét napló a szenvedésről szól, de az is kiderül belőle, hogyan fejlődtek, éltek, s hogy többi társaikhoz hasonlóan érdekelték őket a titkok".
A szüleitől kapott impulzusok és saját tapasztalatai hatására Nina már egészen fiatalon meggyőződéses anti-kommunistává vált. "Egy gazember kezébe került a hatalmas Oroszország és a nagyszerű orosz emberek. [... ] Eldöntöttem, hogy meg kell ölnöm ezeket a szemeteket. " Ilyen és ehhez hasonló gondolatok százait írta le, nem is sejtve, mekkora veszélybe sodorja ezzel önmagát és családját. Ám ahogy idősödik, úgy válik a maga naiv módján egyre óvatosabbá, számtalan kompromittáló mondatot firkál át. "Mi lesz, ha váratlanul átkutatják a lakást és Sztálinra tett megjegyzéseim miatt a naplót elkobozzák? És ha a titkosrendőrség kezébe kerül? " - ad hangot aggodalmainak, de rögtön meg is nyugtatja magát: "Elolvassák és üres szerelmi fecsegéseimen nevetni fognak. " Té házkutatás és a család letartóztatása után a napló az NKDV-hez, a szovjet titkosrendőrséghez került, ahol az illetékesek egyáltalán nem nevettek, miután elolvasták azt. Ehelyett széljegyzetekkel látták el a rendszerellenesnek minősített részeket.
2011. szeptember 13. 08:31 The Daily TelegraphElőször publikálták a Leningrád ostromát testközelből szemlélő 16 éves kislány naplóját, amelyet máris a zsidó származású német lány, Anna Frank írásához hasonlítanak. Korábban Különleges opera Anne Frank naplójából Rekordszámú látogató az Anne Frank-házban Anne Frank osztálytársai emlékeznek Történészek és irodalomtörténészek az írás élményszerűségét és minőségét emelik ki, s szenzációsnak tartják a naplót, amelyet Lena Muhina írt a hetven évvel ezelőtt kezdődött leningrádi ostrom alatt, s amely most Őrizzétek meg szomorú történetemet címmel jelent meg Oroszországban. Anna Frankkal ellentétben – aki egy náci koncentrációs táborban lelte halálát – Lena Muhina végig Leningrádban élt, amelyet közel 900 napig tartottak blokád alatt a náci erők. A kislány 16 éves korában kezdett naplót írni, amelyben beszámol édesanyja haláláról, éhezéséről, a légitámadásokról, de olyan hétköznapi események is terítékre kerülnek, amelyek egy átlagos kamasz életében fordulnak elő.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024