Magasfényű Bútorlap Árak
Figyelmeztette, hogy meghatározott időben lépjen be a fogadóterembe és szolgáltasson igazságot. A szkíta szokások közé olaszokat hozott, és a latin konyhát is megkedveltette. Itáliából nagy költségen különböző mesterségeket és kiváló mestereket hívott be, mi azelőtt hiányzott. Ezüstpohár, 15. század vége Majolikatál Mátyás és Beatrix címerével, 92 Lakótorony Vajdahunyadon Mátyás, Beatrix és Corvin János Pál apostolt hallgatja. Breviárium illusztrációja feküdt, ahol valóságos tisztogatást végzett Mátyás Corvin János érdekében. Talán maga sem bízott abban, hogy fia képes lesz érvényt szerezni örökösödési jogának, ezért legalább Szlavóniát és Bosznia magyar részét akarta számára biztosítani. A nyolcvanas évek végén kiverte zagorjei váraikból a Vitovec fiúkat, akik pedig végig hűek maradtak hozzá, és ugyancsak katonai erővel foglaltatta el azokat az uradalmakat, amelyeket korábban Podjebrád Viktorin hercegnek adott cserében. Végül 1489-ben elmozdította a horvát-szlavón bánság éléről tulajdon rokonát, Vingárti Geréb Mátyást, és a helyére visszaküldte a mindenestül hozzá kötődő, felemelkedését neki köszönő Egervári Lászlót.
Az ily módon felfogadott, zömmel nehézlovas kontingensek alkották annak a változó méretű seregnek a magját, amelyet Mátyás nyugati hadjárataiban alkalmazott után, amikor az oszmánok utoljára fenyegették Nándorfehérvárt, a király lemondott a nemesi felkelés mozgósításáról, a főúri és főpapi bandériumokra azonban továbbra is igényt tartott fordulóján például a lengyel betörés kivédésére - a zágrábi püspököt kivéve - valamennyi prelátus bandériuma felvonult. Magyarország, akárcsak európai kortársai, ekkoriban még képtelen volt jelentősebb hivatásos katonaság állandó fegyverben tartására. Mátyás az adóteher irgalmatlan növelése mellett két módszert alkalmazott a hadsereg eltartására. Egyrészt békeidőben szélnek eresztette a nélkülözhető erőket, és csak a hadjáratok idejére, néhány hónapra, esetleg néhány hétre fogadta fel őket újra. A hetvenes évek közepétől azonban egyre kevesebb volt a békeév, így a király vagy a hadműveleti területen, vagy a fő hadkiegészítési zónában, a megszállt Sziléziában, Cseh- és Morvaországban állomásoztatta csapatait.
Célja az volt, hogy megszilárdítsa az oszmán befolyást a román vazallus fejedelemségekben, és elejét vegye a magyar-román összefogásnak. Ennek jegyében tört 1479 októberében egy fős, főleg irreguláris csapatokból álló oszmán sereg Erdélyre, és Szászsebes környékét pusztította. A tartomány elhagyására készülő sereget azonban Bátori István vajda és Kinizsi Pál a Maros melletti Kenyérmezőn harapófogóba szorította, és egy véres ütközetben felmorzsolta. A győzelem legalább akkora visszhangot vetett Európában, mint Szabács megvívása, és számos hősi ének örökítette meg a győzők dicső tetteit. A lendületet kihasználva a következő évben Mátyás egy utolsó offenzívát indított a valamikori balkáni ütközőállamok területén. Az ürügyet a boszniai pasa egy portyája szolgáltatta, aki, mondhatni szokás szerint, Stájerországból hazatérve magyar területen egészítette ki zsákmányát. Bosszúból Mátyás, aki ekkor több hónapig Zágrábban táborozott, Boszniára tört: Vuk szerb despota, Egervári László szlavón bán és Dóci Péter jajcai bán Szarajevóig pusztította az oszmán Boszniát, míg Kinizsi Pál a valamikori Szerbiát dúlta egészen Kruíevacig, több tízezer szerb parasztot telepítve az elnéptelenedett határvidékre.
Nándorfehérvár ostroma (török miniatúra) (Wikipedia)A felelősség kérdése a történetírásban A történeti kutatás nagyjából egyetért abban, hogy Nándorfehérvár eleste után a mohácsi csata bekövetkezése csak idő kérdése volt, a két esemény logikus láncolatban követte egymást. Az, hogy a Magyar Királyság, a középkor Európa történetében szinte példa nélküli totális veresége és hanyatlása kinek a lelkén száradt, egy sokkal jobban megosztó kérdés, a történeti emlékezet és a történeti kutatás újabban erősen szétválni látszik. Az egyik erősen jelenlévő motívum, az a bűnös hanyagság, az ország erőforrásainak eltékozlása, már megjelent a nem sokkal későbbi visszaemlékezésekben. II. Lajosnak, a "bestye táncos királynak" az alakja már Szerémi Györgynél is olvasható. Ám az, hogy egy királyi udvar ünnepségeket és nagy lakomákat szervez, miközben eladósodik, Európa-szerte jellemzőnek mondható, VIII. Henrik angol király például a kolostorok javait a korona költségvetésének a helyreállítása miatt is lefoglalta.
Mátyás házassága révén belebonyolódott az itáliai politika szövevényes hálójába, de ezért bőséggel kárpótolta volna, ha feleségétől fia születik. Csakhogy nem született, és így a problémát még feleségének és törvénytelen fiának egyre élesedő konfliktusa is tetézte. Corvin János kiváló nevelésben részesült, több nyelven, köztük latinul is beszélt, később horvát-szlavón bánként sikerrel hadakozott az oszmánok ellen, ami arra mutat, hogy katonaként is megállta a helyét. Apja eredendően egyházi pályára szánta, amikor azonban kiderült, hogy feleségétől nem számíthat utódra, őt próbálta minden eszközzel örökösévé tenni. A hatéves gyermek számára megalkotta a korábban nem létező liptói hercegséget és hunyadi grófságot, és igyekezett olyan helyzetbe hozni, hogy apja halálakor ne legyenek anyagi gondjai. Ez addig nem is okozott nehézséget, amíg jelentős mágnásvagyonok háramlottak a koronára, mint a legjobb időpontban kihalt Garai és Marcali családok hatalmas uradalmai. Ezeket a király gond nélkül adományozhatta fiá-91 nak, legfeljebb néhány bárói híve érzett csalódást.
Váradi Péter kalocsai érsek Budán kifestett kánonjogi könyve, 1480 körül Mátyás 1486-os törvényének nyomtatott kiadása94 A népmesék igazságos Mátyása" Az álruhában Igazságot osztó Mátyás alakjában két, ősi és széles körben elterjedt motívum kapcsolódott össze, az igazságosztó királyé és az álruhás királyé. Az igazságos király motívumára számos példát lehet említeni, Európában legismertebb talán a vincennes-i tölgyfa alatt alattvalóinak panaszát személyesen meghallgató és orvosló Szent Lajos francia királyé. A középkori királytükrök egyik legfontosabb királyerénye az igazságosság, amelyet a humanisták is erőteljesen hangsúlyoztak. Mátyás kortársa, Merész Károly burgundi herceg például hetente tartott személyes audienciát, amelyen egész udvarának meg kellett jelennie. Az álruhás uralkodó legjobban ismert alakja viszont Hárún ar-rasíd kalifa az Ezeregyéjszaka meséiből. Érdekes módon az álruhás igazságtévő király motívuma Magyarországon először Nagy Lajos személyével kapcsolatban bukkan fel, és erről éppen Mátyás udvari történetírója, Bonfini révén értesülünk.
Lászlót október 28-án cseh királlyá koronázták, és ezzel mindhárom országában törvényes uralkodóvá vált. Ettől kezdve az osztrák tanácsosok egy csoportja, valamint Rabensteini Prokop cseh kancellár együttműködött a Vitéz János körül csoportosuló magyar tanácsosokkal László hatalmának megszilárdítása érdekében. A köznemesi, sőt részben polgári származású hivatalnokok törekvése László birodalmának egységes és hatékony irányítására a kor legmodernebb kormányzati elveit tükrözte, és nem véletlen, hogy László mindhárom országában kiváltotta a hatalmuk korlátozását nem tűrő főurak ellenállását. Vitéz János az új királyi kormányzat alapelveit 1454 januárjában a király nevében terjesztette a magyar országgyűlés elé. Egyik legfontosabb pontja egy magyar, osztrák és cseh urakból álló állandó tanács felállítását kívánta László mellett, akikkel együtt az uralkodó az operatív munkát végezte volna. Emellett minden országában, így Magyarországon is létrejött volna egy világi és egyházi bárókból, valamint köznemesekből álló tágabb királyi tanács, amely korlátozottabb döntési jog mellett főképpen előterjesztéseket tett volna a szűkebb testület számára.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024