Magasfényű Bútorlap Árak
A javuláshoz hozzájárultak még negatív hiány–adósság kölcsönhatások, amelyek – többek között – privatizációs bevételeket tükröztek. Ugyanakkor néhány országban tovább nőtt az adósságráta. 21. ábra: Az államadósság mozgatórugói Források: Eurostat és az eurorendszer szakértőinek 2015. decemberi makrogazdasági előrejelzései. Mindamellett számos euroövezeti országban továbbra is magas az államadósság szintje. Az adósság fenntarthatóságát övező kockázatok féken tartása igen fontos a lakosság elöregedéséből, valamint az emelkedő egészségügyi és hosszú távú ellátási költségekből eredő jelentős hosszú távú kihívások szempontjából is. Valóban, az Európai Bizottság idősödésről szóló 2015. évi jelentésének előrejelzése szerint az idősödéssel kapcsolatos költségek a GDP 2013-ban megfigyelt 26, 8%-áról 2060-ra a GDP 28, 3%-ára emelkednek. A növekedés mögött főként demográfiai tényezők állnak, amelyek 2060-ra várhatóan az időskori függőségi ráta – a 65 évesek vagy idősebbek aránya a munkaképes korú lakossághoz (15 és 64 év közöttiek) képest – csaknem megkétszereződését, azaz 50% fölé emelkedését eredményezik.
Az új intézkedések célja az volt, hogy biztosítsák a folyamatos alkalmazkodó pénzügyi feltételeket és tovább erősítsék a 2014 júniusa óta hozott intézkedések jelentős enyhítő hatását. Ezenkívül az intézkedésekkel kapcsolatos elvárás az volt, hogy támogassák az euroövezet gazdasági felépülésének lendületét és megerősítsék a globális gazdasági sokkokkal szembeni rugalmasságát. Nevezetesen, az eurorendszer EVP szerinti nettó eszközvásárlásai tervezett befejezési dátuma 2017 márciusának végéig történő meghosszabbítása és az a döntés, hogy a lejáró értékpapírok tőketörlesztéseit a szükséges ideig ismételten befektetik, várhatóan mintegy 680 milliárd EUR többletlikviditást eredményeznek 2019-re ahhoz a helyzethez képest, amely a korábbi politikák alapján állt volna fenn. Ez meg fogja erősíteni az EKB kamatlábakra vonatkozó előretekintő iránymutatását, és biztosítani fogja, hogy a likviditási feltételek hosszú távon támogatóak maradjanak. A Kormányzótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági és pénzügyi feltételeket.
Ellenkező esetben az ágazat bevételei hosszabb távon nemcsak, hogy nem növekednek, hanem jelentősen csökkenni is fognak.
Ezenkívül a vezető közgazdászoknak szóló Wim Duisenberg kutatási ösztöndíjprogram részeként az EKB négy ösztöndíjat ítélt oda, a Lámfalussy ösztöndíj keretében pedig öt fiatal kutatót hívtak meg. 2015 májusában egy, az egész EKB-ra kiterjedő személyzeti felmérést tartottak 90%-os részvételi aránnyal. Ennek eredményeképpen cselekvési tervek kidolgozására került sor mind az EKB, mind üzleti területek szintjén. Az utánkövetési tevékenység legfontosabb területei a "karrierfejlesztés", a "teljesítménymenedzsment", az "együttműködés és információmegosztás", az "erőforrások és munkamennyiség, munkahelyi nyomás és stressz", valamint a "nyitottság és méltányosság" voltak. Az egész EKB-ra kiterjedő cselekvési terv szorosan kapcsolódott az EKB belső működésének felülvizsgálatához, amelynek célja a folyamatok, eljárások és struktúrák optimalizálása volt az EKB erősebbé és agilisabbá tétele érdekében, egy fenntartható munkakultúra biztosítására törekedve. Az EKB továbbra is támogatta dolgozóinak a munka és a szabadidő közötti egyensúly megteremtésére tett erőfeszítéseit.
július 20-án ismét kinyitottak a bankok, de készpénzfelvételre és tőkeátutalásokra vonatkozó korlátozások maradtak érvényben. Mindazonáltal a görög hatóságok nem sokkal ezután megkezdték a bankokra vonatkozó ezen korlátok lépésenkénti könnyítését. A belföldi bankrendszerbe vetett bizalom helyreállásával együtt bizonyos mértékű betétbeáramlások voltak megfigyelhetőek, és részben helyreállt a görög bankok piaci hozzáférése. A 2015 utolsó negyedévében végrehajtott feltőkésítés sikeres lezárását követően jelentősen javultak a görög bankok likviditási feltételei. Az európai pénzügyi szektor: feszültség fékezve – előrehaladás a bankunió irányába A bankunió első pillére, az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) 2014. november 4-i létrehozását követően 2015 volt az első teljes év, amelynek során az EKB makroprudenciális és mikroprudenciális feladatait teljesítette. E feladatokat támogatta a pénzügyi rendszer keletkező kockázatainak, valamint rugalmasságának és sokktűrő képességének EKB általi rendszeres értékelése.
A pénzromlás jót tesz a hiteleseknek Tartja a mondás, hogy az infláció a hiteltartozással bírók barátja, hiszen, ha a hitelkamat alacsonyabb, mint a pénzromlás mértéke, akkor a tartozásunk kamatokkal növelt összege is kevesebbet ér majd, jelenértéke csökkenni fog. Erre persze nehéz így gondolni, ha az aktuális törlesztőrészlet befizetése után a pénztárcánkban maradó összegből kevesebb árut tudunk venni az infláció miatt, mint egy éve. A verseny és a kereslet alakulása nem engedi égbe szökni a hitelkamatokat Ráadásul az infláció mindig a múltra mutat, miközben a hitelkamatok előrevetítve határozzák meg a család terheit. Bár hónapról-hónapra egyre távolabb tolódik a dátum, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a két évtizede nem látott pénzromlás mértéke idővel jelentősen mérséklődik majd. Ekkor a mostanában felvett hitelek kamata komoly többletteher lehet – lehet hallani az ésszerű érveket. Ezzel kapcsolatban a szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy 2015. júniusában - amikor utoljára az idén márciusi 5, 26 százaléknál magasabb piaci átlagkamatot mért a jegybank - az aktuális infláció 0, 6 százalék volt, azaz a hitelkamat 475 bázisponttal volt magasabb szinten, mint a pénzromlás mértéke.
3 szakaszban található. A T2S indulása és a piaci infrastruktúra jövője 2015 júniusában üzembe lépett az eurorendszer új egységes értékpapír-elszámolási platformja, a TARGET2-Securities. Öt görög, olasz, máltai, román és svájci központi értéktár van a platformhoz csatlakoztatva, és a maradék 16 piac a következő két évben csatlakozik. A T2S többdevizás dimenziója akkor lép be, amikor a dán korona 2018-tól elszámolható lesz a platformon. A jövőben várhatóan több ország és valuta csatlakozik a T2S-hez. A T2S kiküszöböli a különbséget a belföldi és a határokon átnyúló értékpapír-elszámolások között, megoldást kínálva a korábbi piaci elaprózottság hátrányaira. A T2S a kereskedés utáni szolgáltatások és standardok harmonizálásának fő mozgatórugója, és hozzájárul az erősebb pénzügyi integrációhoz és egy valódi egységes európai piachoz. A T2S-re történő átállás folytatódásával az eurorendszer előre tekint, hogy biztosítsa a piaci infrastruktúrák és a fizetések lépéstartását a technológiai fejlesztésekkel, valamint további hatékonysági előnyök learatását.
Az EKB hozzájárult a bankunió második pillérének, nevezetesen az egységes szanálási mechanizmusnak a létrehozásához is, és nagyon támogatja a harmadik pillér, egy európai betétbiztosítási rendszer alapítását. Ugyancsak hozzájárult más fontos szabályozói kezdeményezésekhez, amelyeknek célja (i) az állam–bank kapcsolat gyengítése, (ii) a kockázatvállalás csökkentése és a rugalmasság megteremtése, valamint (iii) a "túl nagy, hogy csődbe mehessen" probléma megszüntetése. E szakasz a fenti területek legfontosabb folyamatait írja le, arra összpontosítva, hogy az EKB tevékenységei, valamint az intézményi és szabályozói változások miként járultak hozzá a bankunió realitássá válásához Európában. Kockázatok és sebezhetőségek az euroövezet pénzügyi rendszerében Az EKB figyelemmel kíséri az euroövezet és az EU pénzügyi rendszereinek folyamatait, hogy felfedjen minden sebezhetőséget, és ellenőrizze a pénzügyi közvetítők rugalmasságát. E feladatot az eurorendszer többi központi bankjával és a Központi Bankok Európai Rendszerével együtt végzi.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024