Magasfényű Bútorlap Árak
Speciális végzettségéből eredően mind kollégái, mind a szülők számára konzultációs lehetőségeket biztosíthat. Összegezve a fejlesztő pedagógus munkakör lehetőségeit: rugalmasan tud alkalmazkodni az iskola szerteágazó feladataihoz, segíthet új, korszerű elemek bevezetésében, hozzájárulhat az eredményesebb oktatáshoz, anélkül, hogy a pedagógusok vagy a diákok túlterheltségét növelné. Cikkünk László Ágnesnek az Új Pedagógiai Szemle című folyóirat januári számában megjelent tanulmánya alapján készült.
A sikeresen végzett korai fejlesztés következtében felszabaduló órakereteket fokozatosan lehet tehetséggondozó tartalommal megtölteni. ) A fejlesztő pedagógusi munkakör megjelenésével olyan alternatív kezdeményezések kerülhetnek az általános gyakorlatba, amelyek önmagukban nem képesek a hagyományos oktatás leváltására, viszont a mindennapi munkába beépülve kiegészíthetik azt. ) A munka alapelve az osztálytanítók munkájának segítése a gyerekek képességeihez, szükségleteihez való alkalmazkodásban, olyan tevékenységekkel, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között nehezen megvalósíthatók. A fejlesztő pedagógus végzettségét tekintve egyenrangú társa az osztályban tanító pedagógusnak. Munkamegosztásuk ezen alapul. Együttműködésük keretei: A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat tart. A két pedagógus bontott tanulócsoporttal dolgozik. Együtt vezetik a foglalkozásokat. A fejlesztő pedagógus vezeti a foglalkozást, lehetőséget teremtve kollégájának az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, korrepetálásra.
(Papp és mtsai, 2012. 176. ) Gordosné Szabó Anna értelmezésében "a gyógypedagógiai tevékenység a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek komplex rehabilitációs folyamatának minden életkorra kiterjedő egyik formája" (Gordosné, 2004. 231. ). A szerző hangsúlyozza, hogy a gyógypedagógiai tevékenység az ellátási körébe tartozó egyének személyiségalakítását célzó, szakszerűen tervezett hatásrendszerként definiálható, valamint leírja, hogy a népesség/sérülésspecifikus gyógypedagógiai résztevékenységek mindegyike integrálja a gyógypedagógiai tevékenység valamennyi alkotóelemét. A gyógypedagógiai tevékenységet a sérült, fogyatékos, akadályozott személyek speciális nevelési szükségleteihez illeszkedő, szakszerűen tervezett, személyiségalakító, komplex – nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás és rehabilitációs résztevékenységekből építkező – hatásrendszerként értelmezi (Gordosné, 2004). A gyógypedagógus kompetenciája, tevékenysége tehát rendkívül széleskörű. Szűkebb értelemben a gyógypedagógus az oktatási, nevelési, terápiás, rehabilitációs eljárásokkal közvetlenül az akadályozottságot, korlátozottságot kívánja enyhíteni, csökkenteni és ezzel közvetve befolyásolni a fogyatékosság állapotát is.
FEJLESZTŐPEDAGÓGUS KOMPETENCIA KÖRÖK – TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK A fejlesztőpedagógus olyan szakember, aki korszerű ez irányú szakmai továbbképzéseken megszerzett és megújított pszichológiai ismeretei birtokában szakszerűen végezheti a különböző beilleszkedési és /vagy funkciózavarokkal küzdő gyermekek pedagógiai szűrését, prevencióját és korrekcióját csoportos vagy egyéni formában. Speciális elméleti és módszertani felkészültsége révén hatékonyan elősegítheti az alapkészségek /írás, olvasás, számolás/ elsajátítását az eltérő, lassúbb érési tempójú gyermekeknél, egyben szerepet kaphat a tehetségesek korai felismerésében és gondozásában. ISMERI a fejlődés - fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. SAJÁTJA a tanulási zavarok pszichológiai és pedagógiai diagnosztikája, KÉPES ezek gyakorlati alkalmazásáram az eredmények elemzésére, értelmezésére. TISZTÁBAN VAN a fejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, azok prevenciós és korrekciós formáival, egyéni és csoportos módszereivel.
Mért adatok, mutatók szükségesek ennek megtételéhez is. ●folyamat A várt kimenetet össze kell vetni a tényleges, tényekkel leírt, igazolt kimenettel. Az összevetés egyben az értékelés egyik mozzanata. Ennek eredménye, következtetései a folyamatjavítás-fejlesztés egyik forrása. ●kimenet
JÁRTAS ezek gyakorlati alkalmazásában mind óvodai, mind iskolai csoportokban, a kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés eljárásaiban. KOMPETENCIÁJA azokra a gyermekekre terjed ki, akik normál intelligencia övezetben helyezhetők el, ép érzékszervekkel rendelkeznek, s érésbeli lemaradásuk vagy funkciózavaruk főként a környezeti károsító hatásokkal indokolható. NEM TARTOZIK KOMPETENCIÁJA KÖRÉBE az ún. sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód, kivételt képez ha erre speciálisan felkészítő tanfolyami végzettsége van, illetve a megfelelő szakmai konzultáció biztosított. TEVÉKENYSÉGI KÖRE.
A részképesség zavarok feltételezik a mozgás, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás folyamatainak hiányos működését. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek tipikus viselkedési tünetekkel bírnak: vagy állandó mozgásban vannak, de mozgásukban koordinálatlanságot figyelhetünk meg, vagy éppen figyelmetlenséget észlelünk, nem tudják követni az utasításokat, "elvesztik a fonalat", vagy az is lehet, hogy feltűnően passzívak, közönyösek, visszahúzódóak. Ez az állapot azonban nem megfordíthatatlan folyamat. Megfelelő időben, megfelelő ideig, megfelelő minőségű, a gyermek életkori sajátosságait figyelembe vevő, egyénre szabott fejlesztéssel akár teljes javulás is elérhető. A fejlesztés feladata, hogy megkeresse, hol maradt el a gyermek, melyik képessége nem fejlődött kellő mértékben. Ilyenkor megfigyeléseket végzünk, egy-két számára játékos formában végzett teszttel megnézzük, mi az a tevékenység / képessé / készség amiben sikeres, így visszalépünk arra szintre, ahol elakadt.
Magasfényű Bútorlap Árak, 2024